Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Feketéné dr. Cselényi Zsuzsanna: Történelmi sorsfordulók a történelemtanítás-ban

Auróra cirkáló ágyúinak harcba hívó jeladását a Téli Palota előtt, a Néva felé hallgatózva. Október 25-én a forradalom pontosan előkészített, megszervezett pillanatait, a mégis váratlanul felmerült akadályokat leküzdő elszánt, gyors határozottságot, az erőknek a városban való csoportosulását és mozgását mozgófilmszerű tanári elbeszélés festheti meg, de bekapcsolódhat a nap eseményeinek ismertetésébe két-három jó előadói készséggel rendelkező tanuló tanári irányítással készülő (Képes Történelem: A Nagy Október c. kötet alapján) dramatizációja is. Bármilyen módszert választunk, a Képes Történelem 93. oldalán levő vázlatrajzot vetítsük ki jól látható módon epidiaszkóppal, vagy rajzoljuk át fóliára és írásvetítő segítségével mutassuk be oly módon, hogy az események előrehaladását apró piros jelekkel ábrázolni tudjuk. Átmásolásra kitűnő a tkv. 49. oldalán levő ábra is, ha a nyilakat, zászlókat elbeszélés közben rakjuk a fóliára. A Téli Palota gyűrűbe fogása után a szót a 4. osztályosok vehetik át, hiszen a Palota ostromának eseményeit a 3. és 4. osztályos olvasókönyvből jól ismerik, feldolgozták. A részegységet a tkv. 50. oldalának második bekezdésétől Lenin szavaival fejezhetjük be. A második részegység utolsó két bekezdéséhez kapcsolhatjuk a történelmi szépirodalom, sajtó alapján könyvtárban, múzeumban, levéltárban végzett gyűjtő-, kutatómunkát. Az internacionalizmusra való nevelésnek kézenfekvő eszközével élünk, egyben lelkesítő érzést keltünk, ha most elmondjuk, hogy a további forradalmi harcokban magyarok is részt vettek. Majd megbeszélés alapján tisztázzuk: Hogyan kerültek Oroszországba a magyarok? Miért váltak a magyar hadifoglyok a forradalom híveivé? — s következhet az internacionalisták harci tevékenységének, egy-egy akciójának bemutatása például Moszkvában, a másik fővárosban, ahol az október 27-től (november 9-től) kezdődő forradalmi harcokban az I. Páncélvonat Ezred kötelékében több magyar internacionalista harcolt, maga Karikás Frigyes is. A gyűjtött anyag felhasználásának a módszerét mindig a kitűzött célok határozzák meg. Legeredményesebb módszer lehet, ha a gyűjtött anyagot az elemző munka alapját jelentő indukciós bázisként használjuk fel, de használhatjuk illusztrációként vagy élhetünk dedukciós módszerrel is, amikor a történelmi valósággal való szembesítés a célunk. Az utolsó részegység a már meglevő ismeretek birtokában megbeszéléssel dolgozható fel. Határozzuk meg az októberi forradalom jellegét! (Tkv. 29. oldal ábrája!) Miért proletárforradalom? Miért támogatta a vezető osztályt a parasztság? Kik irányították a forradalmat? Ki állt a forradalmi párt élén? Mit tudunk róla, milyen tulajdonságai tették alkalmassá a vezetésre? Kapcsoljuk az óra befejezéseként ismét a gyűjtőmunkát, mutassuk be Lenin alakját úgy, hogy újabb pozitív tulajdonságaival egyszerű, szerény, nyíltszívű emberségével példaként álljon tanulóink előtt. (Javasolt sajtóanyag pl.: Lobogó, 1977. április 14., 15. sz. Találkozások. Kovács Imre: Tóth Imre c. cikke.) .360