Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Feketéné dr. Cselényi Zsuzsanna: Történelmi sorsfordulók a történelemtanítás-ban

ismereteket szerezhetnek, hanem lehetőség nyílik a kiesik-nagyok helyes viszo­nyának, a közösségi szellemnek a formálására. Tudatossá válik a tanulókban, hogy munkájuknak „társadalmi haszna" van, fontos jelentőséggel bír nem­csak az osztály, hanem a kisebbek, sőt az iskola életében is. 9 Az előkészítő munkának szinte a tanévvel együtt kell kezdődnie. A 8. osztályos tanulókból — miután ismertettük a munka jelentőségét, hasznát, elképzelésünket, a megvalósítás módját megfelelően körvonalaztuk — tanítási órán kívül végzett munkára csoportokat szervezünk önkéntességi alapon. Ott, ahol nemcsak könyvtár, hanem levéltár, múzeum áll rendelkezésünkre, széle­sebb színskálában gondolkodhatunk a csoportalakítást illetően. Alakulhat mú­zeumkutató, levéltár-, könyvtárkutató, sajtófigyelő, az előbbiek munkájának segítésére fotós, szerkesztő stb. csoport. Az előbb említett intézmények kínálta lehetőségekkel, a vizsgálandó tör­téneti irodalommal a szaktanárnak magának is tisztában kell lennie ahhoz, hogy céltudatosan szervezni tudja a munkát, értelmes, lényegretörő feladatokat szerkesszen, irányítani tudja a csoportokat. A feladatok megszerkesztését meg­határozzák a helyi adottságok (könyvtár például, ahol a sajtótermékeket gyűj­teni kell, ma már a kis településeken is van), a nevelési cél, a felhasználási szándék. 1. Ha a gyűjtőmunkát feladatlapokkal irányítottuk, beszámolhatnak a csoportok teljes órában diák, fényképek, szemelvényrészletek bemutatásával, elemzésével, következtetések levonásával, véleménynyilvánítással, állásfoglalás­sal. Ha nem tudunk teljes órát szánni erre, beépíthetünk egy-egy feladatmeg­oldást az órák folyamatába is. Ilyenkor a felhasználás módszere a legritkább esetben illusztratív, inkább induktív vagy deduktív. Felhasználhatjuk a rend­szerező-összefoglaló órákon is, esetleg az elsődleges felhasználástól eltérő aspek­tusból —, de alapját képezheti a múzeumban megtartott tanítási órának is vagy egy-egy szakköri foglalkozásnak. 2. Az iskolai ünnepség műsora ugyancsak épülhet a széles körű gyűjtésre, a szerkesztő csoport munkáját persze tanár irányítja. Azokból az anyagokból, amelyek nem építhetők be a műsor kereteibe, színes riportok, élménybeszá­molók készülhetnek az iskolarádió számára. Az ünnepi műsorral örömet szerez­hetünk az öregek otthonában, nyugdíjasok házában, patronáló vállalatoknál, intézményeknél. 3. A gyűjtőmunka eredményeit feldolgoztathatjuk iskolai kiállításra, eset­leg pályázatra is benyújthatók. Saját adottságainkat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy kevés város rendel­kezik olyan lehetőségekkel, mint Heves megye székhelye: Eger, ahol a hely­történet megismerésével, internacionalista hősök életének feltárásával történelmi pillanatok érhetők tetten. A Dobó István Vármúzeum Legújabbkori Gyűjtemé­nyében 86 olyan Heves megyei internacionalista nevét tartják nyilván, akik részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Közülük is kiemelke­dik Kiss Lajos, aki ugyan nem Heves megyében született, hanem a Szolnok megyei Kunmadarason, de 1930-ban Egerben telepedett le. Itt tevékenykedett, a várost szűkebb hazájaként szerette, itt élt haláláig, 1977. október 31-ig. Kiss Lajos vörösgárdista a forradalmi harcokban 1917. október 27-től (no­vember 9-től) vett részt először Moszkvában. A Vörös Hadsereg katonájaként — 1918. február 10-től 1921. február 9-ig — végigharcolta a forradalmat, a polgárháborút, küzdött az intervenció ellen. .357

Next

/
Oldalképek
Tartalom