Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szabó István: Esetgrammatika, grammatikai eset, mondatszerkezet

ben Johnt prepozíciós tárgynak. (5a)-ban key-t alanynak (5b)-ben prepoziciós tárgynak, (5c)-ben közvetlen tárgynak minősítené]. Azt, hogy mely N-k (név­szók) jelenhetnek meg az adott esetben, ill. hogy mely V-k (igék), hány N-t és milyen esetben köthetnek le, a V-k és N-k szemantikai jegyei határozzák meg (tehát jelentésük): Ag-ban, Dat-ban csak (-j-Élő) jegyű, N. Loc-ban csak (+Konk­rét) N jelenhet meg stb. V jelentésénél fogva bizonyos struktúrajegyekkel vagy szintaktikai ismérvekkel (frame features) rendelkezik, amely ismérvek megha­tározzák az ige esetkeretét, vagy esetkörnyezetét (case frame, case environment). Fillmore ezután az igék struktúrajegyek szerinti osztályozását mutatja be. Figyelembe véve, hogy egyazon V különböző esetkeretekben fordulhat elő — azaz a kötelező bővítmény(ek) mellett nem-kötelező bővítménye(i) is lehet(nek) — ,open' struktúrajegye: + [ O(I) (A)] (a nem-kötelező vonzat kerek zárójelben); a vagylagosan kötelező bővítményű ige struktúrajegyét jellel jelöli, tehát pl. ,kill' struktúrajegye: + [ D(I) )( A)], szemben pl. .murder' + [ -D (I) )] struktúrajegyével (vagyis ,kill' kötelezően Instr vagy Ag bővítményt vonz (Ag esetén Instr fakultatív, Instr esetén Ag kizárt, 1 1, , murder' viszont kötelezően élő alanyt (A) és élő tárgyat (Dat) vonz. 1 2 Végül a tranzitív és intranzitív jelentésben egyaránt használható V-k (pl. ,cook', ,bake' stb.), szerke­zetjegye: + [ O(A)]. 1 3' 1/ 1 A szemantikai mélyesetrendszer — és mélystruktúra leírását a felszíni struktúrát kialakító transzformációk ismertetése követi; a tanulmányt a pre­pozíciók mélyesetrendszerben betöltött szerepének taglalása zárja. (Egy másik vitatott pontja ez Fillmore rendszerének, amelyre a rendszer bírálatában ugyan­csak kitérek.) Fillmore (1969)-ben ismét megváltoztatja esetrendszerét. Az Ag mellett bevezeti az ellen-Ag (Counter — Agent) fogalmát (ez olyan „ellenerő" — „force or resistance" —, amely ellenében a cselekvés végbemegy); F helyett itt R(esult), Det helyett E(experiencer) szerepel, és megjelenik S(ource) (a fo­lyamat, mozgás, hatás forrása). Itt (114.) találkozunk a vonzat (argument) fo­galmával és V esetstruktúrájának a meghatározásával („The combination of cases that might be associated with a given predicate is the case structure of the predicate." 1 5 I. m. 115.) Jelentés és vonzat, jelentés és esetruktúra összefüggé­sének ismételt bizonyítása mellett, lényeges megállapítás az ige fogalmi (jelen­téstani) struktúráját tükröző esetstruktúra és vonzatrendszer különbsége a köz­lésben ténylegesen jelen levő szintaktikai összetevőktől (kötelező és nem-kötelező vonzat, jelentéstani mélyszerkezet és szintaktikai felszíni szerkezet), valamint az eset, a vonzat (argumentum) megkülönböztetés. 1 6 Fillmore (1972: 7—9.) még 1 1 Vö. (5 a, b, c)-vel: + 'The key (and) John opened the door.' 1 2 Hogy 'kill' és 'murder' esetében valóban érvényes-e Dat kötelező jellege, arra lentebb még kitérünk. 13 Mivel: 'Mother is cooking the potatoes' és 'The potatoes are cooking' (Anya főzi a krumplit. A krumpli fő.) ] /> A rövidítések továbbrövidítve O = Obj, I = instr, D = Dat, A = Ag(ent) 1 3 ,,Az esetstruktúrát az esetek azon kombinációja alkotja, mely az adott állít­mányhoz kapcsolódhat." 1( i Az utóbbi azonban nem egészen világos. Fillmore 'buy', 'sell' igéket említi 4 vonzatú, 5 esetű V-ként: W eladja X-t Y-nak Z ellenértékért W = Arg 1 ( X = Arg 2, Y = Arg 3, Z — Arg 4. Ez esetben Argj = Ag, Arg 2 = O, Arg ; ) = B (enefactivej, Arg,, = Instr (?) és ARg t = Ag? De Arg :»-nak ugyanaz a szerepe, a szituációban, mint Argj-nek (Ag és Ben). Hány esetű tehát 'buy' ige? .287

Next

/
Oldalképek
Tartalom