Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szabó István: Esetgrammatika, grammatikai eset, mondatszerkezet
ben Johnt prepozíciós tárgynak. (5a)-ban key-t alanynak (5b)-ben prepoziciós tárgynak, (5c)-ben közvetlen tárgynak minősítené]. Azt, hogy mely N-k (névszók) jelenhetnek meg az adott esetben, ill. hogy mely V-k (igék), hány N-t és milyen esetben köthetnek le, a V-k és N-k szemantikai jegyei határozzák meg (tehát jelentésük): Ag-ban, Dat-ban csak (-j-Élő) jegyű, N. Loc-ban csak (+Konkrét) N jelenhet meg stb. V jelentésénél fogva bizonyos struktúrajegyekkel vagy szintaktikai ismérvekkel (frame features) rendelkezik, amely ismérvek meghatározzák az ige esetkeretét, vagy esetkörnyezetét (case frame, case environment). Fillmore ezután az igék struktúrajegyek szerinti osztályozását mutatja be. Figyelembe véve, hogy egyazon V különböző esetkeretekben fordulhat elő — azaz a kötelező bővítmény(ek) mellett nem-kötelező bővítménye(i) is lehet(nek) — ,open' struktúrajegye: + [ O(I) (A)] (a nem-kötelező vonzat kerek zárójelben); a vagylagosan kötelező bővítményű ige struktúrajegyét jellel jelöli, tehát pl. ,kill' struktúrajegye: + [ D(I) )( A)], szemben pl. .murder' + [ -D (I) )] struktúrajegyével (vagyis ,kill' kötelezően Instr vagy Ag bővítményt vonz (Ag esetén Instr fakultatív, Instr esetén Ag kizárt, 1 1, , murder' viszont kötelezően élő alanyt (A) és élő tárgyat (Dat) vonz. 1 2 Végül a tranzitív és intranzitív jelentésben egyaránt használható V-k (pl. ,cook', ,bake' stb.), szerkezetjegye: + [ O(A)]. 1 3' 1/ 1 A szemantikai mélyesetrendszer — és mélystruktúra leírását a felszíni struktúrát kialakító transzformációk ismertetése követi; a tanulmányt a prepozíciók mélyesetrendszerben betöltött szerepének taglalása zárja. (Egy másik vitatott pontja ez Fillmore rendszerének, amelyre a rendszer bírálatában ugyancsak kitérek.) Fillmore (1969)-ben ismét megváltoztatja esetrendszerét. Az Ag mellett bevezeti az ellen-Ag (Counter — Agent) fogalmát (ez olyan „ellenerő" — „force or resistance" —, amely ellenében a cselekvés végbemegy); F helyett itt R(esult), Det helyett E(experiencer) szerepel, és megjelenik S(ource) (a folyamat, mozgás, hatás forrása). Itt (114.) találkozunk a vonzat (argument) fogalmával és V esetstruktúrájának a meghatározásával („The combination of cases that might be associated with a given predicate is the case structure of the predicate." 1 5 I. m. 115.) Jelentés és vonzat, jelentés és esetruktúra összefüggésének ismételt bizonyítása mellett, lényeges megállapítás az ige fogalmi (jelentéstani) struktúráját tükröző esetstruktúra és vonzatrendszer különbsége a közlésben ténylegesen jelen levő szintaktikai összetevőktől (kötelező és nem-kötelező vonzat, jelentéstani mélyszerkezet és szintaktikai felszíni szerkezet), valamint az eset, a vonzat (argumentum) megkülönböztetés. 1 6 Fillmore (1972: 7—9.) még 1 1 Vö. (5 a, b, c)-vel: + 'The key (and) John opened the door.' 1 2 Hogy 'kill' és 'murder' esetében valóban érvényes-e Dat kötelező jellege, arra lentebb még kitérünk. 13 Mivel: 'Mother is cooking the potatoes' és 'The potatoes are cooking' (Anya főzi a krumplit. A krumpli fő.) ] /> A rövidítések továbbrövidítve O = Obj, I = instr, D = Dat, A = Ag(ent) 1 3 ,,Az esetstruktúrát az esetek azon kombinációja alkotja, mely az adott állítmányhoz kapcsolódhat." 1( i Az utóbbi azonban nem egészen világos. Fillmore 'buy', 'sell' igéket említi 4 vonzatú, 5 esetű V-ként: W eladja X-t Y-nak Z ellenértékért W = Arg 1 ( X = Arg 2, Y = Arg 3, Z — Arg 4. Ez esetben Argj = Ag, Arg 2 = O, Arg ; ) = B (enefactivej, Arg,, = Instr (?) és ARg t = Ag? De Arg :»-nak ugyanaz a szerepe, a szituációban, mint Argj-nek (Ag és Ben). Hány esetű tehát 'buy' ige? .287