Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Koncsos Ferenc: Humanizmus és szerelem

talán jó házasság is születik hirdetések útján, de lehetetlen kimutatni, hogy ezekben a kapcsolatokban van-e, vagy milyen szerepet játszik a szerelem. A leg­több hirdetés szövege is arról árulkodik, hogy feladójának sokkal fontosabb a kapcsolatban a jó anyagi helyzet, a jó megjelenés stb., mint az azonosulás lehe­tősége. A hirdetések szövegei nem beszélnek arról, hogy feladóik vágynak-e a szerelemre, vagy pusztán magányuk enyhítésére kívánják a partnerkapcsolatot. A nevelés szerepe A nemek egyenrangúsága a szerelem fejlődésének gazdag lehetőségeit nyújtja a személyiség számára, de a lehetőségek még nem azonosak a megvalósulással. Az egyenrangúság felé való törekvésben fontos eredmény a szexualitás értékei­nek felfedezése, a szexuális felvilágosítás. Az utóbbi évtizedben a szexualitásra nevelés kérdései a nevelésügy középpontjába kerültek. Az iskolai szexuális ne­velés felhívja a figyelmet arra, hogy a szexualitás komplex jellegű, nem pusztán a fajfenntartást szolgálja. Sok pozitívuma mellett, talán éppen abban marasz­talható el, hogy a szexuális életre nevelés mellett nem hangsúlyozza eléggé a szexuális kapcsolatok érzelmi oldalának fontosságát. A szexualitás csak akkor humánus, ha a nemi aktuson túl, olyan emberi igényeket is feltételez, amelyek túlmutatnak a testi kapcsolaton, amelyek csak a szerelemben és a szerelem, által elégíthetők ki. Ezért a szexuális felvilágosítás és családi életre nevelés mellett sokkal hangsúlyosabban kellene foglalkozni a szerelemre, mint érzésre nevelés­sel, mert az ember nem születik a szerelem képességével, személyisége fejlődé­sének folyamatában sajátítja el azt. Meg kell szabadítani az embereket a vallás­erkölcs normái által kialakított, jellegzetesen nyárspolgári felfogástól, a prüdériá­tól, amelynek antihumanisztikus jellege abban van, hogy az ember természetes érzelmeinek elrejtését kívánja, nem pedig emberibbé alakítását. A szerelem mint emberi szenvedély szükségszerűen át kell, hogy törje ezeket a korlátokat. A szerelmet nem puszta akarás hozza létre. Külső segítséggel nem lehet szerelmi kapcsolatot teremteni. A szerelemre nevelés ezért nem rejt magában korlátlan lehetőségeket. A nevelés csak akkor lehet hatékony, ha az emberek ér­zékenyek az érzelmek, fogékonyak a pozitív szenvedélyek iránt. A kollektivizmus talaján álló szocialista humanizmusnak a társadalomban meglevő ellentmondásai sajátosan tükröződnek az egyének magánéletében is, és eleve sikertelenségre ítélt kísérlet lenne a társadalmi szinten jelentkező problémákat a magánélet szférájá­ban megoldani. Az ilyen kísérletek zilált párkapcsolatokat, diszharmonikus csa­ládi viszonyokat, magányt szülhetnek. A szocialista humanizmus mai gyakorlata nem zárja ki a szerelem nélküli szexuális kapcsolat, a humánus érzelmekkel nem párosuló nemi élet lehetőségét és valóságát, de az egyenrangúvá válás során fel­színre kerülő antihumánus tendenciákat csak egy magasabb rendű szenvedély, a szerelem révén lehet kiküszöbölni. El kell jutni a társadalmi feltételek megte­remtésével együtt a szexuális felvilágosítástól a szerelemre nevelésig, pozitív erkölcsi követelménnyé kell tenni a szerelmet, mert a szerelem nélkülözhetetlen a teljesebb, emberibb, emberré váláshoz. A szerelem felszabadítása, humanizáló­dása nem valamiféle primitív szexuális közösséget jelent, hanem olyan közössé­get, amely harmonikus módon képes élvezni az érzéki örömöket és a szubjek­tivitást — írja Cerroni. 1 3 Az emberibb emberré válás lehetősége kapcsolja össze szükségszerűen a humanizmus és szerelem fogalmakat. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom