Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Szőke Lajos: össz-szláv írásrendszer-tervezetek

olvasói számára készülnek. Más jellegű könyvekben lehet használni a nemzeti nyelveket, azonban arra kell törekedni, hogy közös szláv lexika alakuljon ki, nyelvtani tekintetben, pedig, ahol lehet, vissza kell térni az ószláv nyelvtani formákhoz. Ez a kettős folyamat, a tudományos művek ószláv nyelve, és a többi könyvek ószlávra orientálódó nyelve oda fog vezetni, hogy kialakul egy közös össz-szláv nyelv. Sumavsky alapkoncepciója az volt, hogy a szavak többsége a különböző szláv nyelvekben ugyanaz, csak a kiejtése lehet más az eltérő fonetikai szabályok miatt. Közös ábécéjének alapját a cirill írás alkotta, de hogy képes legyen valamennyi szláv nyelv hangját jelölni, kibővítette újabb betűkkel, melyeket régi cirillbetűs nyelvemlékekből vett. így az általa szerkesztett szótárban olyan elfelejtett, már nem használt cirillbetűk újultak meg, mint a A szótárban a közös ábécével írt szót viszont mindegyik szláv nyelv más és más hangtani sajátosságai szerint lehetett ejteni. Sumavsky egyetlen egy szó betűsorában próbálta hat szláv nyelv kiejtési sajátosságait jelölni, amit csupán betűkkel megoldani képtelen volt. Ezért, mintegy kisegítő eszközként különböző jeleket használt a betűk fölött és alatt: A, ... Ha egy pillantást vetünk egy ilyen cirillbetűs, de alul-felül különböző jelekkel ellátott szóra, még nem lehet megállapítani, hogy hogyan kell kiejteni. A sok jelből szinte ki kell hámozni azt a párat, amely egy bizonyos nyelvre vonatkozik. Sumavsky szerint nem is kellett volna a könyvek nyomtatásakor az összes jelet használni, hanem csak az egyetlen egy nyelvre vonatkozókat. Szótárának bevezetőjében 6 szláv nyelvre vonatkozó kiejtési útmutatást közöl, ahol részletesen kifejtette az egyes jelek fonetikai módosító értékét. A szócikkelyek összeállításakor szándékosan olyan szavakat válogatott össze egy tárgy, fogalom stb. megjelölésére a szláv nyelvekben, melyek a legközelebb álltak egymáshoz, jóllehet sokan ezek közül már a használatból kimentek vagy más alakú szavak foglalták el helyüket. Célja a szótár és az írásrendszer összeállításával az volt, hogy a nemzeti nyelveken megjelenő könyveket a szótárban feldolgozott anyagra támaszkodva írják és az össz-szláv írásrendszer szerint nyomtassák. Ebből következett volna — vélte Sumavsky —, hogy a szláv nyelvek egymáshoz közeledtek volna. Mindehhez azonban szükség lett volna az ószláv nyelv grammatikájára is. Ebben az összetett programban nélkülözhetetlen szerep jutott össz-szláv írásrendszerének. Sumavsky hatalmasra tervezett szótárát csak a „b" betűvel bezárólag készítette el, a további kötetek már nem jelentek meg. Emiatt azán egyetlen könyvet sem publikáltak, amely legalább részben alkalmazta volna Sumavsky elképzeléseit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy napjainkban felmerült a kérdés egy 10, sőt 12 nyelvű szláv összehasonlító szótár összeállítására. (Kimondottan nyelvészeti szempontból.) E soknyelvű szláv szótárak megírására tett javaslatokat elemezve lehet észrevenni Sumavskyra jellemző módszereket [8]. Sumavsky kortársa és ismerőse Majar, Matija (álnéven Ziljski), a Prágában élő szolvén pap az össz-szláv nyelv létrehozásának ugyanezt a módszerét követte, csak amíg a cseh nyelvész a lexikális részt igyekezett feldolgozni, ő a grammatikát tanulmányozta. Már az 1848-ban Ljubjánában megjelent „Pravila kako izobrazevati Ilirsko narecje in obce slavenski jezik" című művében részletesen kifejtette erre vonatkozó nézeteit. A szláv nyelvek egymáshoz való közelítését két lépésben kívánta megoldani. Először, Kollárhoz hasonlóan, négy szláv nyelvre kell redukálni a .190