Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Kelemen Imre—Dr. Szabó István: Az esetgrammatika előzményei és néhány elméleti kérdése

főszókkal való kapcsolódási szabályait is, akkor azt látjuk, hogy sok esetben tisztán grammatikai kategória (grammatikai ismérv) az alapja a kapcsolódásnak, hisz a szófaj grammatikai kategória. Névelők és determinánsok általában csak névszókkal, határozószók névszókkal, igékkel és határozószókkal kapcsolódhatnak; kötőszók kötőszókhoz, prepoziciók prepozíciókhoz nem járulhatnak (kivéve persze a grammatikai metanyelvet). Eset (vonzat) és kompatibilitás problémáiról L. még Szabó István elemzését (jelen kötet). Itt csak annyit, hogy McCawley álláspontja szélsőségesen szemantikai visszahatás a generatív grammatika szélsőséges formalizmusára, amelyre Katz, a formális nyelvleírás híve válaszol s amelyet többé-kevésbé meggyőző ellenérvekkel cáfol. Katz álláspontja azonban ugyanolyan kategorikus, mint McCawley-é, amikor leszögezi: „.. . it remains an open question whether information that figures in semantic representations can also figure in syntactic selection. Granted that such information figures in selection, it may only figure in semantic selection (i. e., enable us to mark semantic anomalousness rather than syntactic ill-formedness) while syntactic selection is accomplished by informatian that figures only in syntactic representations." Katz (1970:135.) A mi kiemelésünk — K. I. A cáfolatra McCawley (1971) viszontcáfolattal válaszol. Ennek elemzésétől eltekintünk. Mindkét álláspont eléggé merev. Vannak jelentéstani tényekből levezethető grammatikai formák, de vannak teljesen formális konstruktumok is. Nézzük meg ebből a szempontból az orosz nyelv olyan kategóriáit, mint az élőség-élettelenség, a grammatikai nem és a természetes nem. Az orosz nyelvben az élőség-élettelenség látszólag tisztán grammatikai ismérv. A növények és néhány más alacsonyabb rendű élőlény neve grammatikailag az élettelen kategóriába tartozik; a mitológiai személyek, beleértve a vallási hiedelmek olyan fogalmait, mint angyal, ördög stb. viszont a grammatikai élőség kategóriájába tartoznak. Ugyancsak élő a halott ember (mertvec), a jelentésátvitelből származó Moskvic, Zápor ozec stb. A szók tárgyi jelentése e kategóriában hellyel-közzel szerepet játszik: az egyébként semleges nemű dit'a, zivotnoje csak egyes számban minősül élettelennek (,Ja videl eto lico vo dvore'), többes számban azonban grammatikailag is élőként viselkednek (,Ja videl etih lie vo dvore', ,On razvodit domasnih zivotnyh' stb.). Az alacsonyabb rendű lények (vírusok, bacilusok) élősége vagy élettelensége körüli ingadozás is azt mutatja, hogy e grammatikai kategóriában jelentéstani tényeknek is szerepe van. A szláv nyelvekben és a németben a nem is tisztán grammatikai kategóriának számít. A biológiai nem azonban (mint szemantikai jegy) számos esetben meghatározza a grammatikai nemet. Az orosz nyelvben a személyt jelölő főnevek grammatikai neme szinte mindig a természetes nem, vagyis Katz terminológiáját használva (+ Male) vagy (+ Female) jegy függvénye (néhány kivételt az élőség-élettelenség kapcsán említettünk), olyannyira, hogy ez néhány esetben az egyébként végződés meghatározta grammatikai nem alóli kivételeket produkált: papa, Pet'a, podmaster'je, ahol az adott főnév a jelölt személy biológiai neme folytán tartozik az adott grammatikai nemhez (az adott esetben a hímnemhez). Az idegen eredetű, az orosz nyelv névszóinak nembeli végződésétől eltérő végződésű, személyt jelölő főnevek grammatikai nemét mindig 10* 179