Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Kelemen Imre—Dr. Szabó István: Az esetgrammatika előzményei és néhány elméleti kérdése

AZ ESETGRAMMATIKA ELŐZMÉNYEI ÉS NÉHÁNY ELMÉLETI KÉRDÉSE KELEMEN IMRE—DR. SZABÖ ISTVÁN Az esetgrammatika egyik alaptétele: a mondat főeleme az ige, ennek jelentése meghatározza a mondatszerkezetet, az utóbbi az előbbiből felépíthető. Ez a tétel egyben a két pólusú, két oszlopú, két íőrészes mondatszerkezet elvének tagadását is jelenti. Az elmélet mintegy 20 éves múltra tekinthet vissza, de előzményei

1 sokkal régebbiek. írásunkban ezekre is kitérünk. A dualista mondatszerkezet elvétől, amely lényegében a közvetlen összetevők szerinti szerkezetelemzésnek, tehát a Chomsky-féle grammatikának is alapja, már évszázadokkal ezelőtt is eltértek, és az igeközpontú szerkezetleírást alkalmazták. Comenius tanítványai a latin mondatok elemzése közben ilyen szerkezeti sémákat írtak a táblára: nobis miserabiliter A mondat középpontjában tehát az ige van, s az jelentésénél fogva (bár ezt Comenius idején bizonyára nem mondták ki) különböző bővítményeket köt le. (Ez az ábra persze a felszíni grammatikai viszonyokat fejezi ki.) L. részletesebben Bakos József (1965:160)-. A múlt században pedig Brassai Sámuel (1863:11) tett — szinte költői hangvételű — hitet az igeközpontúság mellett: 1 Előzményeken nemcsak az esetgrammatikai gondolatrendszer egyes elemeinek különböző időben különböző nyelvészeknél való megjelenését értjük, hanem az esetgrammatikusokkal egyidejűleg alkotó nyelvészeknek az esetgrammatika elméletével egybevágó, de teljes rendszerré nem szerveződött egyes megállapításait is. - Comenius mondatelméletére Bakos professzor hívta fel a figyelmünket, és az ő szíves engedelmével idézzük kutatása ezen eredményét. transgressione sua .175