Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bihari József: Henrik Birnbaum szlavisztikai munkássága — Kitekintés egy nyugati szlavisztikai központ műhelyébe

feljegyzéseit, valamint a régi forrásokból összegyűjtött bizonyítékait is bevonja vizsgálódásai körébe. Birnbaum nem sorolja fel részletesen, hogy miben ért egyet vagy nem Arumaavel. Csakis olyan problémák tömör kiválogatására szorítkozik, melyeket érdemeseknek vél a vitára, vagyis mindenekelőtt a mű első 13 fejezetét fogja vallatóra, mert ezek inkább tankönyvjellegűek, míg a többiek csupán a szakemberek részére szolgáltatnak igen érdekes, önálló kutatásokon nyugvó anyagot. Bizonyos hangjelenségek elterjedésével kapcsolatban Arumaa elég gyakran használja a „Lebensraum" fogalmát. Birnbaum joggal veti a szemére, hogy e szó használatát rossz politikai íze és a még kellemetlenebb reminiszcenciái miatt is jobb lett volna elkerülnie és helyette inkább a „Siedlungsraum"-ot használnia. Igen tanulságos Arumaanak a szláv dvizb-re, trizb-re való utalása, mely alakok mindenekelőtt a szláv licft/L-ra (leiksos-ra) és tich'b-ra (teisos-ra) mennek vissza. Nem egészen következetes viszont Arumaa — jegyzi meg Birnbaum —, amikor azt állítja, hogy az idg. alapnyelvnek az S mellett volt egy ennek megfelelő zöngés Z párja is a fonémaállományában, de könyvének egy másik helyén (48. old.) már azt írja, hogy a Z a szlávban is az örökölt ZD, ZG kapcsolatokból vonódott el és fejlődött önálló fonémává, ami annál is könynyebben ment, mivel az idg g((h,)-ból itt Z lett. És nem sokkal később ismét arról beszél, hogy a Z fonéma a szlávban és a balti nyelvekben viszonylag újabb eredetű. Mint ismeretes — mondja Birnbaum —, rendszerint tényleg feltételezik, hogy az idg. allophon Z a szlávban csak a g(h) > z változás befejeződése után vált a formarendszer tagjává, ami azonban a már tulajdonképpeni szláv nyelvfejlődésen belül meglehetősen korán mehetett végbe. Tanulságosak továbbá Arumaa megfontolásai a magánhangzó-protézist illetően is, amelyek többek között egy másik régi párhuzamra mutatnak rá a szláv és hettita között a szó- és szótagkezdő st~, sk-, sp- eltűrésében. A szláv izba < *ist

rb-ba germán kölcsönszó (vö. német: Stube) csak látszólagosan kivétel, mivel a magánhangzó-protézist itt bizonyára e vándorszónak a kölcsönzési útja magyarázza meg. Összefoglalóan megállapítja Birnbaum, hogy Arumaa könyvének tudományos és pedagógiai értékét annak kisebb hibái vagy ellentmondásai semmiesetre sem csökkentik. Ha tankönyvnek kevésbé is alkalmas, tudományos értéke annál nagyobb, mert a mű sok jó, önálló kutatáson alapuló elméleti fejtegetést tartalmaz, és különösen jól megvilágítja mindenekelőtt a szláv és balti nyelvekre vonatkozó eddigi ismereteinket. 2. Birnbaum alább következő recenziójában Ilya Talev, Some Problems of the Second South Slavic Injuence in Russia című, eredetileg doktori disszertációnak, jelenlegi formájában kissé átdolgozott művéről mond kemény, de mégis elismerő bírálatot. (IJfSRL, 59—65). A bolgár származású Ilya Talev 1972-ben védte meg doktori értekezését a Los Angeles-i Egyetem Szláv Nyelvi és Irodalmi Tanszékén. A fiatal tudós nagy hévvel száll szembe szovjet marxista tudósok véleményeivel, ami a saját ítéleteinek nyilván bizonyos szubjektív-politikai színezetet kölcsönöz, s ami Birnbaum szerint nem helyénvaló egy tudományos munkában, még akkor sem, ha az olvasó a szerző nyomós érveinek hatására hajlamos Talev nézeteit elfogadni. A hagyományos felfogás szerint 1453, Konstantinápoly eleste fordulópontot .168