Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bihari József: Henrik Birnbaum szlavisztikai munkássága — Kitekintés egy nyugati szlavisztikai központ műhelyébe

HENRIK BIRNBAUM SZLAVISZTIKAI MUNKÁSSÁGA* — KITEKINTÉS EGY GYUGATI SZLAVISZTIKAI KÖZPONT MŰHELYÉBE — DR. BIHARI JÖZSEF i. A tudományos közvélemény a világ legképzettebb nyelvészei között tartja számon Henrik Birnbaumot, és ha e téren rangsorolás egyáltalán lehetséges, őt az első öt között szokták emlegetni. Jelenleg a Los Angeles-i egyetem szláv nyelvi és irodalmi tanszékének a professzora és vezetője, aki 1925. december 13-án született Németországban. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Varsóban végezte, de már Stockholmban érettségizett és ugyanitt fejezte be egyetemi tanulmányait is. Anyanyelvi szinten beszéli a németet, a lengyelt, az oroszt, az angolt, a skandináv nyelveket, és az oroszon kívül több szláv nyelvet is. Elsősorban a középkori szlávok nyelvével, irodalmával és kultúrájával foglalkozik, de figyelme kiterjed a mai orosz és lengyel nyelv problémáira, nyelvjárásaira és archeológiájára is. A szláv névtan egyik jeles kutatója. Eddig több mint 175 hosszabb lélegzetű tanulmányt írt, kisebb publikációinak a száma —, amelyek között magyar vonatkozásúak is vannak — meghaladja a 200-at. Publikál szinte a világ összes nyelvtudományi folyóirataiban és munkásságában jelentős helyet foglalnak el a szociolingvisztikai problémák. Az alábbi sorok — érthető okok miatt — nem tarthatnak igényt a teljességre és csupán néhány kiváló tanulmányával és recenziójával kívánjuk megismertetni a magyar olvasót. 1. Egyik tanulmányának a címe: Zur Problematik der zeitlichen Abgrenzung des Urslavischen (Zfslph, Bd. XXXV, 1.) Alcíme: Über die Relativitát der Begriffe Baltoslavisch (Früuhrslavisch bezw. Spátgemeinslavischer Dialekt, Ureinzelslavine). Mindenekelőtt a nyelv és nyelvjárás hagyományos definíciót igyekszik pontosabban körülhatárolni. Elismeri, hogy a nyelv és nyelvjárás szoros kölcsönhatást fejtenek ki egymásra, nem könnyű azonban megállapítani, hol kezdődik a nyelvjárás és milyen jellegzetes vonások különböztetik meg a nyelvtől. A skandináv nyelvek között pl. 3 északi fő nyelvet szokás megkülönböztetni: a svéd, dán és norvég nyelveket. Mivel e 3 nyelv igen közel áll egymáshoz, egyesek hajlamosak voltak a múltban germán nyelvjárásoknak tekinteni őket. Csakhogy e „nyelvjárások"-nak még a múlt században elkezdődött egységesítési törekvései oda vezettek, hogy ma a svéd, dán és norvég 3 különböző nyelvnek számít. Igen problematikus továbbá az ún. kaj-horvát, a kasub és még sok más nyelvjárás. Tulajdonképpen a nyelvi konvergencia és divergencia folyamatai mennek végbe szinte a szemünk láttára. Éppen ezért, amikor Henrik Birnbaum a nyelv és nyelvjárás fogalmakkal operál az ősszlávval kap* Egy hosszabb tanulmány lerövidített változata 10 161