Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Kozári József: Adalékok a filoxéra-pusztításnak Eger város gazdaságára gya-korolt hatásához

Az egri társadalom nagyobbik részének tehát a munkalehetőség miatt volt létfontosságú a szőlő művelése. Az egri kapás — mint azt Galgóczy Károlynál olvashatjuk —, „Különösen tiszta, ügyes és jó szőlőmunkás".

r

> A földrajzi feltételek és a hozzáértő, gondos művelés tették híressé az egri határban található Álmagyar, Cigléd, Síkhegy, Tihamér, Ráchegy, Paphegy, Bajúsz dűlőkben található szőlőket. A legjobb bor azonban, minden forrás egybehangzó véleménye szerint az Eged-hegyről származott

7, ahol az erózió miatt a múlt század közepén már egyre kevesebb szőlőültetvény volt található. Erről a borról írta Fényes Elek, hogy „mind kellemetes ízére, mind tartósságára nézve a budaival vetekedik, csupán színét némelyek halványabbnak tartják, s ennek oka ismét abban feküdhet, hogy itt a bort mindég új hordéba szűrik."

8 A XIX. század második harmadában az egriek csaknem kizárólag vörös bort állítottak elő. Fehér szőlő ritkán volt található, s csak néhány gazda, ők is inkább csak fényűzés gyanánt készítettek fehér bort, mégpedig úgy, hogy „nagy szorgalommal... a vörös szöllők közül a fehér kiválogattatik".

9 Minthogy az egri vörös bor termelésének múltját Sugár István a közelmúltban részletesen feldolgozta, így annak ismertetésétől jelen dolgozatunkban eltekinthetünk.

1

0 E rövid bevezető a kor krónikásai által kívánta bizonyítani az egri szőlőtermelés hírnevét és fontosságát, a továbbiakban azonban a krónikás szerepét a számok, a korabeli statisztikák veszik át, hogy a maga valóságában tárják elénk azt a gazdasági erőt, az egri szőlővagyont, mely a múlt század nyolcvanas éveiben a filoxéra által csaknem az enyészeté lett, létében fenyegetve szőlőkapást és birtokost egyaránt. A következő táblázat négy időmetszetben mutatja az egri szőlőterület alakulását: Művelés Év Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő alatt Fanét össz. össz. katasztrális holdakba

n 1 1865

1

1 1569 — 1130 4204 755 1333 8991 1297 10 288 2 1866

1

2 1582 314 800 4132 760 1333 8921 *— *—. 3 1883

1

3 2124 130 661 3843 1070 1333 9161 *— *— 4 1888

1

4 2101,92 458,90 588,90 3985,30 1164,40 1253 9552,42 828,61 10 381 1865-ben az egri határban művelt földek 46,76 százaléka volt szőlő, egy évvel később azonban már 72 holddal kevesebb a szőlőterület, ami 1,71 százalékos csökkenésnek felel meg. Fenti jelenség azonban nem jelenti feltétlenül a szőlőterület pusztulását is egyben, hiszen nem elképzelhetetlen, hogy az összeíróbiztosok lajstromaira pontatlanul kerültek az adatok. Ezt bizonyíthatja, hogy a szőlőterület fogyatkozásával csaknem teljesen azonos mértékben csökken a megművelt földterület kiterjedése is. Végül nem haszontalan figyelembe venni az összesítő táblázatok készítésénél az összeadások során elvégzett kerekítéseket, melyek szintén okai lehetnek ilyen mértékű eltéréseknek. Sokkal szembetűnőbb különbségeket tükröznek az 1883-as adatok. Erre az időre az egri határ, művelés alá fogott területének 240 kat. holddal való * A forrás nem közöl adatot. .130