Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Köves József: A munkafüzet jelentősége a korszerű általános iskolai földrajztanításban

Szükséges feltárnunk azokat a kérdéseket, problémákat is, amelyek az anyag egy nagyobb összefüggő részének folyamán tárgyalásra kerülnek. Leginkább azonban a folyamat kisebb szakaszára, magától értetődően egy-egy tanítási órára tűzünk ki célt, sőt nagyon sokszor alkalmazunk részlet-célkitűzéseket is az órán belül. Nézzünk példát erre a célkitűzés láncolatra! Ahogy fentebb már említettem, az 5. osztály első földrajzóráján jól alkalmazkodva a helyi viszonyokhoz (hegyvidéken vagy alföldön, faluban vagy városban vagyunk-e), felhasználva a tankönyv képanyagát, forgatva a munkafüzetet, • támaszkodva az alsó tagozatban hallottakra, távlati célkitűzéssel felkeltjük a tanulók érdeklődését az új tantárgy iránt. Nagyobb téma az 5. osztályos földrajz keretében az Alföld. Motiválatlanul ne kezdjünk a 8—9 órára terjedő anyag tárgyalásához! Az érdeklődés felkeltésére alkalmas a tanulók tapasztalatainak, személyes megfigyeléseinek felidézése, egy-két diakép levetítésével probléma felvetése, Petőfi korábban tanult, az Alföldről szóló verseiből néhány idézettel hangulat teremtése. így elérhetjük, hogy a tanuló érezze, „van valami köze" a következő órák anyagához. Ezek után következhet a távlati célkitűzés. PL: a most következő órákon ezzel az érdekes tájjal, az Alfölddel foglalkozunk. Vagy: Milyennek látná ma az Alföldet Petőfi, a következő órákon erről tanulunk. [11] Vagy: A következő órákon megtanuljuk, milyen volt és milyen ma az Alföld. Az Alföld témáján belül a ,,szőke" Tisza tárgyalásához ér a földrajztanár. A motiválásban segítségül hívhatja ismét Petőfit, akinek verse a szelíden ballagó és a „zúgva, bőgve" vágtató Tiszáról, feltétlenül megindítja a tanulók fantáziáját, problémák merülnek fel bennük. Két kép (a nyugodt és a megáradt Tisza) bemutatása pótolja vagy kisegíti Petőfi versének felidézését. Az óra célkitűzése: Tanuljunk ma a Tiszáról! Vagy: Milyen ma a Tisza, mennyiben változott meg? A Tisza tanítási óráján belül részletcélkitűzés lehet: Tanuljunk a Tisza szabályozásáról! Hogyan fékezte meg a Tiszát az ember? Ma még leggyakoribb a nagyobb egység vagy ezen belül az óra céljának egyszerű bejelentése. A célkitűzésnek ez a formája (a fenti példák mindegyikénél találkozunk ezzel is) kevésbé mozgósító jellegű tudatosságot biztosít ugyan, de nem motivál. Szerintem az előbb említett példáknál a célkitűzés előtti „megalapozás" biztosítja a motivációt, ezért úgy módosítanám a megállapítást, hogy önmagában nem motivál. A célkitűzés másik formája: kérdés feltevése, probléma felvetése, minden körülmények között, tehát kellő „megalapozás" esetén vagy anélkül is, didaktikailag kedvezőbb szituációt teremt. A probléma a tanulók problémája lesz, és a földrajztanárral együtt keresik a feltett kérdésre a feleletet. A fenti példákban szerepelnek ilyen célkitűzések is. A problémafelvetés tudatos alkalmazásának előnyeiről olvashatjuk egyik földrajztanár cikkében: 7 i