Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Bihari J.—Dr. Sütő J.: Módszertani kísértet az orosz főnévi hangsúly-változások tanításához

tatja, hogy az első jelzés érvénye csak arra az egy esetre korlátozódik, a továbbiakban már a második az irányadó. 6. Tárgy-alanyesetes változást úgy jelezhetünk, hogy kiírjuk az egyes tárgyesetet (et), azután a többes alanyesetet (ta) és ez után pedig a többes részeshatározó esetet (tr). Egymás után levő két azonos hangsúlyú jelzés világosan mutatja, hogy az első nem szakaszjelzés, mert utána ugyanazt újra nem jelölnénk. A jelölési elv pontos megtartásával természetesen nemcsak a most jelzett hat főtípust, hanem a ritkábban előfordulókat is tudjuk jelölni. Nem nehéz ezeknek a kulcseseteknek az alanyesethez való hozzátanulása. A leggyakrabban előforduló típusoknál (nsz, fsz, ksz) csak egy eset hozzátanulásáról van szó, de nem okoz végeredményben nehézséget két kulcseset (ae) vagy három (tsz, tae változás esetén) hozzátanulása sem, hiszen az igéknél ezt már megszokták. Ajánlatos a szószedetben a kulcseseteken kívül a típusrövidítő betűket is odaírni a főnév mellé zárójelben. Esetleg lehet a vizuális szemléltető jeleket is felhasználni. A típusrövidítő betűk megléte esetén az esetleges elírásból keletkező hibák azonnal láthatók és kijavíthatok. Tehát egy ilyen hangsúlyváltozási típusokat feltüntető szószedet-lap ilyenforma lenne: trud eb.-á (nsz) = munka, fáradság mir ta -y (fsz) -f- világ* put' eb.-í (nsz) = út straná ta.-'y (fsz) = ország mésto ta.-á (fsz) = hety gólub' tb.-éj (ksz) = galamb* vest' tb .-éj (ksz) = hír, üzenet gubá ta.-'y tr -ám (ae) = ajak gorá et. 'ú ta.—'y tr -ám = hegy port ele. v—ú ta.-'y (fele) = kikötő Természetesen kellő jártasság után a kulcsesetek betűrövidítései elmaradnak, csak maguk az esetvégződések szerepelnek. Pl. trud -á; straná -'y, gubá - y -ám. A típusjelző rövidítéseket azonban mindig írjuk ki. Ezek eloszlatnak minden félreértést (pl. a trud -á mellett az nsz jelzés nem enged arra gondolni, hogy itt az -á végződés a rendhagyó többesszámot jellölhetné). Ha tehát a fentiek szem előtt tartásával, az előbb vázolt módon írjuk ki a szószedetbe, és úgy tanuljuk meg az orosz hangsúlyváltoztató főneveket, egy jellegzetes hangbenyomást kapunk a hangsúlyeltolódás, a hangsúlymozgás hangképe a fülünkbe cseng, a fül számára tehát „szemléletes" lesz. Az esetes változásoknál halljuk magukat a megváltozott hangsúlyú alakokat, a szakaszoknál pedig a legjellemzőbb, szakaszindító, szakasz* Jegyzet. A járulékos félszakaszos, a járulékos kisszakaszos hangsúlyváltozásokat, mivel elöl a maguk helyén az egyes típusok megtanulásának kialakuló ritmusát zavarnák az elöljárós esetek, célszerű őket hátravenni. Pl. zub -óv (ksz) (na/ -ú); sad -y (fsz) (v/-ú). 63