Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Kovács Vendel: A megszilárdítás és ellenőrzés módszereinek összefüggései és az óratípusokkal kapcsolatos problémái

A MEGSZILÁRDÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEFÜGGÉSEI ÉS AZ ÖRATÍPUSOKKAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁI (Tanulmányrészlet.) DR. KOVÁCS VENDEL A tudományos ismeretelmélet szerint az ismeretek megszerzését és kialakulását folyamatnak kell tekintenünk. Olyan folyamatnak, amely az ismeret növekedésének és megszilárdulásának szakaszára tagolható. [1] Ebben a megállapításban a tagolás, mint lehetőség, a folyamat pedig mint szükségesség értelmezendő. Ugyanakkor az egyes szakaszok sem pillanatnyi aktust, hanem hosszabb-rövidebb tevékenységsort jelentenek és magukba foglalják egyúttal az egyes tevékenységsorok szükségszerinti megismétlődését is. Még az új felfedezése is, amelyet igen sokszor pillanatnyi aktusként élünk át, egy hosszabb-rövidebb folyamatban születik meg, s csak a felfedezés betetőződése váltja ki bennünk ,,a pillanatnyi aktus" felfokozódott örömélményét. Azt is mondhatjuk, hogy az új összefüggések feltárásában a régi, mint viszonylag könnyedén használható eszköz szerepel, de a régi könynyed használhatóságát a vele való ismételt foglalkozás s annak különböző formában való alkalmazása biztosítja. Az újban világosabbá válik a régi. Mélyebb tartalmat is kap. Szélesebb és több ágú lesz az összefüggés, de ezzel nem válik bonyolultabbá, sőt inkább leegyszerűsödik a régi. Mindehhez a régivel való foglalkozás is hozzájárul, de nem annyira a tartalmi gazdagodás és a tudatjáratok lerövidülése révén, hanem a járatok megerősödése által. Bármely szaktárgyi elemzés vagy vizsgálódás a tanuló számára egyaránt könnyű az új felfedezése során és a régi ismétlődése folyamán. A vizsgálódás fejlődését mégis inkább az új biztosítja, a réginél való túlzott és fölösleges időzés a megmerevedés bizonyos veszélyével jár együtt. „A gyakori és egyoldalú ismétlések szellemi lustasághoz, az érdeklődés lanyhulásához vezetnek, és ennek következtében akadálvozzák a fejlődést." [2] Viszont az új tömegszerű és gyors halmozása az alapos feldolgozást veszélyezteti s a további fejlődés normális ütemét akadályozhatja azzal, 5