Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bende Sándor: A gyomonműködés neurohystologiai alapjai a Silurus gla-ncnál

Anyag és módszer A vizsgálatokhoz szükséges halakat részben a poroszlói, részben a szegedi halászati szövetkezetekből szereztük be, tehát valamennyien tiszai halak voltak. A beleket az általános szövettani vizsgálatokhoz Bouinféle rögzítőben, a neurohystológiai munkákhoz 20%-os neutrális formaiinban rögzítettük. Többféle impregnációs módszert (Cajal, Bielsehowsky —

Gross, Bielsehowsky—Ábrahám, Bielsehowsky—Cauna) kipróbáltunk, melyek közül a legfinomabb struktúrákat a Bielsehowsky—Cauna módszerrel tudtuk kimutatni. A készítmények jól fényképezhetők, azonban az összefüggő rendszerek áttekinthetősége szempontjából jobbnak tartottuk, ha mikroszkópi rajzokon közöljük vizsgálataink jellegzetes eredményeit. a) Az intermuscularis idegfonadék Intermuscularis idegfonadékon a magasabbrendű gerincesek Auerbach-fonadékának megfelelő idegfonadékot értjük, mely a hosszanti és körkörös izomréteg között a halaknál is megtalálható. Az intermuscularis idegfonadék mikroszkópos képe eltér az általam már eddig leírt halak (Salmo irideus, Belőne belőne, Esox lucius, Cyprinus carpio) azonos képződményeitől. A különbség alapjára a keresztmetszeti preparátumok mutattak rá. Ugyanis, míg az előbb felsorolt halaknál a körkörös izomréteg egységesnek mondható, addig a Silurus glanisnál a körkörös izomréteget vastag kötőszöveti nyalábok tagolják fel, melyek összeköttetésben vannak a submucosával. Ennek az a következménye, hogy az intermuscularis idegfonadék nemcsak a hosszanti és a körkörös izomréteg között terül el, hanem a kötőszövet mentén benyomul a körkörös izomrétegbe is és a helyenként kiszélesedő kötőszöveti szigetekben szintén fonadékok vannak, sőt a submucosa is kap ezekből a fonadékokból rostnyalábokat. Eddigi vizsgálataink arra engednek következtetni, hogy a Silurus glanis gyomrában nincs is a magasabbrendűek Meissner-féle fonadékának megfelelő külön plexus submucosus, annál is inkább, mert a véredényeket követő rostnyalábok nem alkotnak finom hálózatot és idegsejteket sem tudtunk a submucosában kimutatni. Ez a megfigyelésünk teljesen megegyezik Sakussew és Rina Monti [16, 17] adataival, de ugyanekkor ellentmond N. G. Kolossow és Iwanow által közöltekkel, akik szerint az Acipenser ruthenus és a Silurus glanis gyomrának a submucosájában bár csekély számban, de sok sejtet tartalmazó dúcképződmények figyelhetők meg. A keresztmetszeti képek alapján azt is megfigyelhetjük, hogy a Silurus glanisnál az elsőrendű, vagyis a tetemes vastagságú idegrost kötegek, a hosszanti izomrétegen kívül, a tunica adventitiában haladnak, tehát nem vesznek részt az intermuscularis fonadék képzésében. Bennük vékony, finom és vastag varikózus rostok egyaránt előfordulnak, ami arra enged következtetni, hogy sympathicus és parasympathicus rostokat egyaránt tartalmaznak. 490-