Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Istók Barnabás: A kukoricatermesztés fehérje hozamának növelése a tűz-bab köztestermesztésével II

Kukorica-tűzbab ikersoros parcellában a növekedés félideje után Amint a 3. táblázat jelzi, legtöbb táplálóanyagot a több oldali hasznosítású termesztésnél, a 18 cm-es tűzbab tőtávolság hozott mind keményítőérték, mind emészthető fehérje tekintetében. Ennek bizonyítására, a fehérjehozamra vonatkozóan, variancia analízis számításokat végeztünk Sváb (4) szerint. A 3. táblázatban jelzett fehérje átlagok variancia analíziseinek számadatai alapján a kísérlet P=0,1 %-nál nagyobb biztonsággal szignifikáns. Az egyes kezelések SzD értéke, P=5% biztonsági hányados esetén 0,17 q, azaz éppen biztosított a differencia a 18 cm és egyéb tőtávolságú termesztések között. A kontrollhoz viszonyítva azonban többszörös biztosítottság és különbség mutatkozik a többi kezeléseknél. A számításokat 1 tényezőre — a tűzbab tenyészterületére végeztük, vitatható jogossággal, de a tendenciózus eltéréseket jelző szignifikanciával. A 3. táblázat eredményei azt is jelzik, hogy egyedül a tűzbab zöldhozama szempontjából lenne indokolható a 18 cm alatti tűzbab tőtávolság alkalmazása. Érdemes összehasonlításra az iker és az általános sortávolságok termésmennyisége a 4. táblázat adataiból kiindulva, a tűzbab tőtávolság kiiktatásával. Bár az ikersort a kísérletbe a ritkasor felőli könnyebb hüvelyszedés miatt állítottuk be — ebben az esetben — nagy tápanyagtermelési különbségeket hozott létre. 471-