Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Suba János: Mohák antibiotikus anyagainak kimutatása

A kezdeti eredmények után 1966-ban megjelent MC CLEARY és L. WALKINGTON újabb dolgozata „Mosses and antibiosis" címen, melyben újabb eredményeikről számolnak be. 33 különböző nemzetség 50 fajáról szolgáltatnak adatokat, azok alkoholos kivonatának antibiotikus hatását illetően. Vizsgálatainál az oxfordi „csésze metódus"-t alkalmazták. A vizsgált fajok közül 18 határozottan erősebb antibiózist mutatott, míg 7 faj csak gyengén pozitív volt. A maximális gátlási zónák az Atrichum undulatum kivonatának hatására a Gaffkya tetragena és a Staphylococcus aureus-szal szemben alakultak ki. Ez utóbbi mohafaj rendelkezik a legszélesebb antibiotikus spectrummal, de kiemelkedő ez a tulajdonság a Tortula ruralis-nál is. A kísérletben szereplő nemzetségekből az Atrichum, Dicranum, Mnium, Ortothrichum, Polytrichum, Sphagnum, Tortula keltettek reményt a későbbi kísérletek számára. A pH érték változása nem befolyásolta lényegesen a hatásfokot. Az egyes fajok kivonatának aktivitását illetően két elképzelése van: a) oka lehet a nem ionizált organikus savaknak a felhalmozódása, b) bizonyos anyagok jelenléte, melyek között a polifenolok szerepét hangsúlyozzák ki. Papírkromatográfiai vizsgálatok során négy kémiai csoport jelenlétét mutatták ki, ezek a polifenolok, szénhidrátok, aminosavak és organikus savak. Néhány évvel ezelőtt tanszékünkön is megindult a kutatás a mohák antibiotikus anyagai után. Ezt indokolttá tette az, hogy 1. A mohákkal kapcsolatban más irányban, így — szisztematikai, ökológiai, élettani — vonalon is folyik itt kutatás. E munkák kölcsönösen kiegészítik és támogatják egymást. 2. A mohákra vonatkozó már fentebb említett megfigyelések, továbbá az irodalomból ismert eredmények feljogosítanak ez irányban újabb kutatásokra. 3. Példák bizonyítják azt is, hogy a magasabb rendű növények is tartalmazhatnak nagy hatású antibakteriális anyagokat. 4. Nagy szükség van a gyógyászatban a fokozódó rezisztencia miatt a nem toxikus, in vivo is alkalmazható antibiotikumokra, baktériumok, férgek, de elsősorban a patogén gombák ellen. A mezőgazdaság is sokoldalúan fel tudja használni azokat. 5. Amennyiben a mohák tartalmaznak hatóanyagot, nem kell a költséges és hosszadalmas fermentációs eljárást alkalmazni, mivel a hatóanyag a moha szervezetéből közvetlenül kivonható. Vizsgálataimat azoknál a moháknál végeztem, melyek könnyen gyűjthetők be nagyobb tömegben. A mohák begyűjtése utáni tárolást, feldolgozást megkönnyíti az is, hogy kedvezőtlen körülmények között, vagyis száraz állapotban sokáig képesek anabiotikus életet folytatni, és kedvező feltételek közé kerülve egy-két perc alatt aktív életműködést kezdenek. Kísérleteimnek mikrobiológiai részét a Heves megyei KÖJÁL laboratóriumában végeztem. Itt kell köszönetet mondanom DR. KOVÁCH KATALIN főorvosnőnek és VIRÁGH MÁRIA laboratóriumi asszisztensnek, akik ebben a munkában messzemenő támogatást nyújtottak. A kísérletek első periódusában a következő, egyszerű eljárást alkalmaztam: 434-