Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Markos Tibor: Sportszociológiai felmérés elemzése

Ezek után elemzem a sportágak és a család szociális jellege közötti összefüggéseket. Az „alkalmazott" kategóriára vonatkozó adatokat az esetek csekély száma miatt mellőzöm. Tehát csak az első három kategóriát hasonlítom össze. Az atlétika tekintetében ismét egészséges arány mutatkozik. Egy eltérés van csupán, az, hogy az ipari jellegű családból jelentkezett felvételizők között viszonylag nagy az atlétikát kedvelők száma. A felvetteknél ez a pozíció erősen visszaesik. Az atlétika iskolai jelentőségét, hazai és nemzetközi szerepét értékelve ez nem indokolt. A probléma szélsőségesebb arányú a torna és labdajáték vizsgálatakor. A felvételiző ipari jellegű családok gyermekeinél a labdajáték kétszer olyan kedvelt, mint a torna. Ez az arány a felvettek esetében közel azonos. Ebből a szempontból a labdajáték visszaesett. E jelenség ellenkező előjelű az értelmiségi jellegű családok fiataljainál. Ebben az esetben a torna javára mutatkozik pozitív eltolódás. Az értelmiségi jellegű kategóriánál 11 tornász jelentkező közül hat nyert felvételt. A 12 jelentkezett labdajátékos közül csupán kettő. A mezőgazdasági jellegű családból jelentkezett felvételizők közül öszs^esen egy — az is tornász — került felvételre. Ez szintén feltűnő eset. Az összesített adatok sűrítve jelzik a fenti problémákat. A viszonylag nagy számú ipari és mezőgazdasági jellegű családból jelentkezett labdajátékos közül kevés nyert felvételt. A kis számú értelmiségi jellegű családból jelentkező tornász közül aránylag több felvételizett sikeresen. A felvételi vizsgán eszerint a torna sportág nagyobb szerepet kapott. Ezért a tornát kedvelő értelmiségi családból jelentkezett fiatalok — akik egyben városi lakosok is — előnyben részesültek. Felvetődik még egy probléma. Az ipari és mezőgazdasági családból felvételiző fiatalok körében a labdajáték sportág dominánsabb, mint a torna. Az értelmiségi jellegű családok gyermekei viszont a tornát jelzik népszerűbbnek. Ez a tényadat további sportszociológiai vizsgálatokat igényel, hogy az összefüggéseket feltárjuk és a törvényszerűségeket megállapíthassuk. ** * A tanulmány kezdeti lépés a sok érdekességet, jelentős tényanyagot és specifikus törvényszerűséget feltáró szakszociológia területére. Kísérlet sportszociológiai kutatómunka megkezdésére. A kutatás kezdeti stádiumát jelenti csupán. Egyelőre szűk körű. Ezért nem lehetséges általános következtetéseket és univerzális törvényszerűségeket levonni. Áz adatok és a szerény következtetések, valamint a megállapítások azt mutatják, hogy a testnevelés és sport, olyan társadalmi jelenség, amely képezheti szakszociológiai kutatás tárgyát. Természetesen a reális elemzés a munka során további tényezők figyelembevételét is igényelte volna. Például: a felvett hallgatók középiskolai és a kapcsolódó szakon elért pontszámait. Továbbá a vizsgált személyek tárgyi és személyi körülményeit. Döntően az anyagi-objektív determinánsok vehetők figyelembe, azonban a szubjektív-tudati viszonyok 42