Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós I.—Dr. Szőkefalvi-Nagy Z.: Az első magyarországi „timsógyár"

feleslegben levő alumínium-szulfátot kálium-alumínium-szulfáttá alakítja át. Ezt a módszert, legalábbis rendszeresen Párádon nem alkalmazták, pedig éppen a későbbi analíziseredmények azt bizonyítják, hogy érdemes lett volna ezt a módszert meghonosítani. A különböző kemencék hamuját így a timsóüzem nem használta fel, hanem azt vagy eladták, pl. 1828-ban Rainer Sámuel „Bátonyi Árendásának [146], vagy pedig az Orczy-féle üveggyár hasznosította azt. [147] X. Szárítás, csomagolás. A kádból kivett, most már tiszta timsót először meg kellett szárítani. Erre a célra a ,,timsót szárító kamrában" timsószárító padokon vagy priccseken 5—6 napig szikkadni hagyták a kristályokat. Végül a nagy darabokba összeállított timsókristályokat kisebb darabokra összetörték, ún. mázsáshordókba rakták. A timsóhordókat darabonként kezdetben 25 dénárért készítette a „timsóbognár", majd Nuszbaum Ferenc [148]. Később a hordók egységes ára 45 krajcár lett [149]. Ezekben a hordókban szállították a parádi timsót több száz kilométer távolságba is. * ** A parádi timsógvár több mint száz éve a mülté, maga a timsó is elvesztette az azóta eltelt hosszú idő alatt nagy ipari jelentőségét. A parádi timsógyárak története azonban ma is jelentős, hiszen a napjainkban egyre lendületesebben fejlődő magyar vegyipar kezdeti lépéseinek értékes dokumentumát tárja elénk. IRODALOM [1] Keess, Stephan: Darstellung des Fabriks- und Gewerkswesens im österreichischen Kaiserstaate. II. Th. I. B. Wien, 1820. 16. [2] Gergelyffi András: Technológia vagyis a mesterségek és némelly alkotmányok rövid leírása. Pozsony, 1809. 143. [3] Stoker, Laurentius: Termographia budensis. Graeci, 1721. [4] Furlani, J. Andr: Collocutiones de novis Rakosiensium Thermis. [5] Markhot, Franciscus: Aquarum mineralium thremanum... in comitatu Hevesiensi et exteri Szolnok ... descriptio. Agriae, 1763. Kézirat, Egri Áll. Levéltár, 37/1764. [6] Kitaioel, Paulus: Hydrographica Hungáriáé. Pestini, 1829. II. 181. [7] Collectio XVIII. Sectio 15. [8] Fáy András: Párád leírása több tekintetből. Tud. Gyűjt. 1819. VI. 5. [9] Markhót id. m. [10] Egri Állami Levéltár. Közig. Iratok. 40/1763. [11] M. Orsz. Levéltár. Helytartótanács. Sanitaria. Ladula A. Fasc. 34. Nr. 12. [12] Crantz, Heinrich, Johann: Gesundbrunnen der österreichischen Monarchie. Wien, 1777. [13] Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Magyarországi gyógyvízvizsgálatok a XVIII. században. Comm. ex Bibi. Hist. Med. Hung. 25. 1962. 162—182. [14] Heves m. levélt. Közig. Iratok. Reg. 460/1784. [15] Selmecbányái bányászati levéltár, Banská Stiavnica, Csehszlovákia. Jászói bányakönyv. 52. lap. [16] Soós Imre: A Mátra ércbányászata 1850-ig. A gyöngyösoroszi tarkaérc és a Bakopy mangánérc bányászata. Budapest, 1966. 14—15. 400-