Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1965-ben

A májusi ,,nyári napok" tekintetében az egész ország egységesen szegény, ez 2—3—4 alkalommal fordult elő. Hőségnapot csupán néhány tiszántúli állomáson észleltek. — Júniusban itt 3 hőségnap fordult elő, míg egyes alföldi városokban 4—5 alkalommal szökött a hőmérő higanyszála a 30 fok fölé. — Júliusban csak 2 hőségnapot jegyeztek fel Egerben, ezzel szemben Pécsett 10 ilyen napról adtak jelentést. Nálunk a Bükk mérséklő hatása volt érezhető. A nyári félév összegezésénél Egerben a 46 nyári nap és a 7 hőségnap inkább az üdülő, mint a strandoló kívánalmaknak felelt meg jobban. E szempontból inkább hazánk északkeleti területével vagyunk azonos körülmények között. Az Alföldön ennél több, de Magyarország nyugati szélén kevesebb a nyári, illetve a hőségnapok száma. Nem könnyű eldönteni, hogy a szervezet a 0 fok alatti, vagy a 22 fok feletti hőmérséklethez akklimatizálódik-e könnyebben? E probléma felvetésénél a 46 nyári nappal szemben 120 fagyos nap mutatkozik. A vigasztalás csupán annyi, hogy Miskolc, Lőrinci és Putnok állomásai Egert ebben is túlszárnyalták. Lassan megnyugszik ítéletünk. Eger hőmérsékletjárása megfelel az „üdülőhely" diktálta kívánalmaknak. Januárban normálisnak vehető a fagyos és a téli napok száma. Zord egy sem akadt. Mint előbb is láttuk, a hideg februárra fokozódott, a téli napok mellett zord napokban is volt részünk. A felmelegedés lassan haladt, bár áprilisban csak 1, májusban egyetlen fagyos nap sem fordult elő. Fagyveszélynek nem volt kitéve a növényzet, ugyanakkor kevés volt a napfény, a meleg. Az őszi hideg hamar beköszöntött, ezt mutatja az októberi s a novemberi fagyos napok nagy száma, s ami ritkaság: novemberben a téli napok között egy zord is előfordult, „télies" volt az „őszutó hó". A légnyomás évi menete. Erről az évről a geofizikusok azt állapították meg, hogy a „csendes Nap éve". Az eddigi vélemények szerint a Nap földi hatásaira a légnyomás a legérzékenyebb időjárási elem. Ezek szerint a tétel igaz, mert ez év légnyomásgörbéje mentes a kilengésektől. Csupán két kisebb törés látható rajta. Az egyik légnyomáscsökkenés' áprilisban tapasztalható, de ezt európai jelenségnek mondják a szakírók, hogy „áprilisban Európa fölött elfogy a levegő". A könnyebb, enyhébb levegőfajták beáramlása lehet a magyarázata. Országszerte 3—4 mm a hiány a törzsértékhez képest. A nyári félévben igen lassú és egyenletes az emelkedés őszig, a legmagasabb havi átlag októberben mutatkozik. Ez kapcsolatban van a szárazsággal, a kevés páratartalommal, a súlyosabb légtömegekkel (1 mm csapadék egész hónap alatt októberben). Légnedvesség és csapadékképződés Az 5. ábra hármas összehasonlítása ad módot ennek tanulmányozására. A csapadékmennyiség havi eloszlása a légnyomással és a páratartalommal kevés összefüggést árul el. Több kapcsolat fedezhető fel az utóbbi kettő alakulásában. A tapasztalat szerint a párás levegő köny331-