Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1965-ben

rinciben 33.4, Miskolcon 31.4, Putnokon 33.6 fok — novemberben a fenti sorrendben: 28.0, 33.8, 30.3, 30.1 fok volt. Az egri időjárás a rendkívüli lehűlés közben is „mértéktartó" volt. 1965. év februárjának és novemberének az egybevetése más vonatkozásban is tanulságos. Dunántúlon, továbbá Szolnokon és Lőrinciben novemberben (őszutó) mérték az évi abszolút minimumot, míg Egerben, Tarcalon, Miskolcon és Kisvárdán február 10-én. Nálunk tehát egy északkeleti beáramlás okozta az erős lehűlést, amit azzal is alá lehet támasztani, hogy Tiszabecsen február 9-én volt a leghidegebb. A szokatlanul hideg február után melegebb nyarat kívánt volna a kiegyenlítődés elve. De nem így történt. A nyári hónapok nem hoztak magasabb értékekét. Ennek az lett a következménye, hogy a tavalyihoz képest (58,6°) az 1965-ik évi abszolút hőingadozás mindössze 47,6 fokot tett ki, míg Lőrinciben 50.0, Miskolcon 47.2, Putnokon 49.1 fok volt az amplitúdó. Az egri érték itt is a szelídebbek közé tartozik. A 3. sz. grafikon a hőmérséklet pentádok szerinti játékát tünteti fel, párhuzamosan a dekádok alatt beáramló és összegezett különböző tulajdonságú levegőfajták számával. A front- és légtömegnaptár havi összesítése a levegőfajtákat a következőképpen csoportosítja: mM: tengeri mérsékelt, cM: szárazföldi mérsékelt, cK: szárazföldi hideg, mW: tengeri meleg, mT: szubtrópusi tengeri, cT: szubtrópusi szárazföldi, mA: sarkvidéki tengeri, cA: sarkvidéki szárazföldi. A grafikonon 8 féle levegőfajta nem ábrázolható. Két csoportot, hideg és meleg tömegeket különböztettem meg — a következő elv szerint. A sarkvidéki eredetű mindig hideg, a szubtrópusi mindig meleg. Az mM a nyári félévben hűvös, a téli félévben enyhe hatást gyakorol. A cM nyáron meleg, télen — relatíve — hideg. A meleg légtömegek számát a 0 szinttől fölfelé, a hidegekét lefelé növekvő szám szerint tüntettem föl. Hogy az egyes légtömegek uralma meddig tartott, itt nem érzékeltethetők, de a hónapok részletes leírásánál ezekre is kitérünk. Annyi itt is szembetűnő, hogy a hőmérsékleti görbe menete és a beáramló levegőfajták tulajdonsága között a kapcsolat élénk. A nagy számú sarki levegőfajta hatására tartós hideg alakult ki, különösen a hónap első felében. De nem hanyagolhatjuk el az erősödő napsugárzást sem. A március végi hőemelkedés már nem írható egyedül a hideg légtömegekkel egyenlő számban mutatkozó meleg légáramlások számlájára. De nem látszik igazolni tételünket az áprilisi helyzet sem. A nagyobb számú meleg légtömeg és a tartósabb besugárzás hatására sem mutat egyenletes emelkedést a hőmérséklet. Ennek okát az április havi összesítő elemzés hivatott felderíteni. A májusi hirtelen kiugró pentádértéknek már a túlsúlyban levő meleg légtömegek az okozói. Ellenben 330-