Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

orvosi oktatáshoz hasonlóan a rajztanítás is első kezdeményezése volt Egernek. A következő rajziskola öt évvel később, 1778-ban indult meg Budán. [28] 1773-ban a pápa eltörölte a jezsuita rendet. Egyéb okok mellett ez a körülmény is szükségessé tette a tanügy országos rendezését. Az Urményi József kancelláriai tanügyi előadó által kidolgozott országos tanulmányi rendtartást — Ratio Educationis-t — az uralkodó 1777-ben adta ki. Ez az elemi népiskoláktól kezdve az egyetemekig terjedően szabályozta a tanügy szervezetét. A Ratio 14. §-a pedig így hangzott: Magyarországon csak egyetlen egyetem működik, éspedig a budai. [29] A Ratio Educationis-nak a felsőfokú tanintézetek, egyetemek számát korlátozó rendelkezése már a felvilágosult abszolutizmus kultúrpolitikájának azon új elemeit tükrözi, melyeket Mária Terézia ekkori tanácsadói, Martini és Sonnenfels bécsi egyetemi tanárok hirdettek. Ezeknek eszmekörében a német aufklárizmus ideológiája kapott erősebb hangsúlyt. Ennek, elnevezésében is kifejezett elve pedig az, hogy a nép minél nagyobb tömegeit kell felvilágosítani, általános műveltségben részesíteni, mert az állam csak így tud szert tenni minél több hasznos állampolgárra. A minél több új népiskola lesz tehát a kultúrpolitikának központi törekvése, ezzel szemben a főiskolák, egyetemek száma csökkentendő, mert nem kevés számú tudósra, hanem minél több elemi műveltségű — legalább írni-olvasi tudó — hasznos állampolgárra van szükség. Sonnenfels azt hirdette, hogy az egyetemek száma csak igen bizonytalanul jelzi a felvilágosodás mértékét s örömének adott kifejezést, amikor a birodalomban eddig működő német és magyar egyetemek számát ötre csökkentették. [30] Az állami kultúrpolitikának a Ratio Educations 14. §-ában kifejezett korlátozó törekvése 1777-ben végleg eltemette az egri iskola egyetemi rangra emelésének minden lehetőségét. Eszterházy is belátta ezt s 1777 után többé nem Universitas, hanem a szerényebb líceum néven nevezi három fakultásos iskoláját. JEGYZETEK [1] Egri káptalan magánlevéltára, Miscell. 89. köt. 146—156. lap. [2] Udvardy László: Az egri joglíceum története. Eger, 1898., 558. lap. [3] Udvardy: I. m. 730 lap. [4] Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Bp., 1899. I. köt. 142—143. lap. |5] Udvardy: I. m. 16—17. lap — Fináczy: I. m. I. köt. 19—20. lap. [6]Szepessy: Az egri líceum bölcsőkora. Egri Egyházmegyei Közlöny 1893. évf. 164—165. lap. [7] Gerl búcsúlevele: „Mein erster Entwurf", praeliminaris designatio. Egri Érs. Egyházi lt. Archívum Vetus 2581. sz. [8] A megbízás teljes szövegét közli Udvardy i. m. 23—24. lap. [9] Revisis praeliminaribus erigendae scholae designationibus ... judicatum est unanimiter: auditoria juristarum domui Universitatis neo-erigendae adnectenda. Udvardy i. m. 25—28, 556., 560. lap. [10] Egri. Érs. Egyh. It. Prot. consist. 1763. pag. 728. [11] Udvardy: I. m. 30—35. lap. [12] Gerl búcsúlevele: „Bei dessen Ankunft in Wien... die Riss Seiner Majestát der 320-