Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Nagy Andor: A kulturális (szórakoztató) televízió didaktikai, nevelési funkciója

hathat a tv a nézők ízlésére! Jó évtizeddel ezelőtt még a népszínművek álromantikus világába vágyott a falusi néző, a giccses operetteket könynyezte, ill. kacagta végig a kisváros közönsége. Azóta lényeges változás tapasztalható ugyan, "de a vidéki színházak nem mondhatnak le ma sem az operettek bemutatásáról, jóllehet a színházak vezetői tudják leginkább, hogy az ízlésfejlesztésben az operett a legkevésbé hat pozitív irányban. 1966 januárjában a Szegedi Nemzeti Színházból Huszka: „Lili bárónő" c. operettjét közvetítette a televízió. Ennek a műnek a bemutatása véleményünk szerint klasszikus példája lehet annak, hogyan szolgálhatja a televízió a kispolgári ízlést, jóllehet az operett jogos igény. A fülbemászó muzsika a művek „beporosodása" után is él. Igen sokan kedvelik a Lili bárónő zenéjét, ugyanakkor nevetségesnek hat a „csúf" komornyik-lakáj inkognitójában tetszelgő gróf, ki mindent elkövet, hogy elhitesse a lakk- és festéknagykereskedő baronessz leánykájával és velünk is, hogy ő nem gróf, hanem lakáj. A színésznek ez alkalommal megcsodáltuk igyekezetét, de oly naiv volt a történet, hogy a nézők nem tudtak hinni. A televíziónak van olyan lehetősége is, hogy a hang és a képi kifejező eszközeivel bemutassa egy-egy ilyen jellegű mű keresztmetszetét, beszéljen értékeiről, de mutasson rá hibáira, hiányosságaira is és ez esetben a műsor pozitív hatással lesz a közízlés alakulására. A televízió színházi közvetítése igen alkalmas az iskolai irodalomoktatás szemléltetésére is. A klasszikus drámákat a televízió megjelenése el'őtt a tanulók tekintélyes része csak könyvekből ismerhette, illetve egy-egy iskolai színjátszó csoport bemutatójából. Itt jegyezzük meg, hogy az irodalomoktatásnak igen nagy segítője íróink, költőink kamera-előtti szerepeltetése is. Illyés Gyula, Szabó Pál vagy Simon István a képernyőről a nézőkhöz szólva igen nagy hatást gyakorolnak főleg a gyermekekre. A költőnek, írónak megismerése mellett hallhatják műveiket saját, illetve művészi tolmácsolásban. Egy-egy irodalmi szemelvény vagy egykét vers meghallgatása felkeltheti bennük a vágyat, hogy megismerkedjenek az egész művel, illetve az életművel. A szép költői képek, kifejezések finomítják stílusukat, beszéd- és íráskultúrájukat stb. A televízió-játékról az előző fejezetben már szóltunk, így itt — bár igen nagy jelentőséget tulajdonítunk az esztétikai nevelésben ezeknek a műsoroknak is — nem foglalkozunk. A televízió filmklubja a filmesztétikával kívánja megismertetni elsősorban a fiatalokat. A Nemeskürty István vezette filmklubnak az a célja, hogy tudatos filmnézőkké neveljen, hogy megismertesse a film formanyelvét, sajátos kifejezési formáit. Ennek a klubnak is megvan az aktivizáló funkciója. Miután a televízió bemutatta a megvitatásra szánt filmet, nemcsak az a néhány középiskolás vagy egyetemista mond véleményt, aki a kamerák előtt ül, de véleményt alkotnak, vitatkoznak a képernyő előtt ülők is. A pedagógusoknak — és nemcsak a pedagógusoknak! — nagy segítséget jelentene véleményünk szerint, ha a filmklub mellett színházi klub, illetve televíziós klub is megkezdené működését a tv-ben, mely a szín30