Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

f ormokat, mégis a jogi kar reformja 1760-ig várat magára, ekkor viszont a helytartótanács az egri jogi iskola tanulmányi rendjét teszi kötelezővé a nagyszombati egyetem jogi karán. Az egri jogi iskola szervezete és tanulmányi rendje 1755-ben nyert végleges szabályozást. (Ez a rendtartás II. József időszakáig maradt érvényben.) A kir. kúria mint felügyeleti hatóság 1755. február 15-én adta ki az új szervezeti és fegyelmi szabályzatot, meg a tanulmányi rendtartást. Ez a szervezeti szabályzat már laza kapcsolatot teremtett a teológiai és jogi iskola között: egyesítette ugyan a kettőt, de megmaradt a jogi iskola külön igazgatója, akit a püspök nevez ki a káptalan tagjai közül. Három tanár van a jogi iskolán: két világi jogtanár a hazai jog tanítására, a Huszty-féle kommentárok alapján (maga Huszty is itt tanított) és egy harmadik paptanár, aki a történelmet s a matézis gyakorlati ágait, a polgári építészetet, földméréstant, földrajzot, számvetéstant adja elő. A történelmet és a matézist mind a teológusok és bölcsészek, mind pedig a jogászok hallgathatták. A földméréstan egyszerűbb ténykedéseinek ismerete kívánatos volt a leendő falusi papság számára, hiszen pl. az 1771. évi úrbérrendezést követő határfelmérést Heves megye egyes községeiben — uradalmi geometrák hiányában — gyakran a plébános végezte el s a XVIII. század második felében gyakran találkozunk geometra papokkal s az általuk készített határtérképekkel. Az akkori viszonyokhoz képest színvonalas tanulmányi és vizsgarend, szigorú, aprólékos fegyelmi szabályzat tette kívánatossá a nagyszombati egyetem jogi karának 1760. évi megreformálása során az egri minta alkalmazását. [5] Az orvostant ebben az időben még nem tanították sem a nagyszombati egyetemen, sem másutt az országban. Azok a magyar ifjak, akik az orvostudományokat legfelsőbb fokon, egyetemi színvonalon akarták elsajátítani, a bécsi, római, bolognai és egyéb külföldi egyetemekre kényszerültek. De az egyetemi végzettséggel bíró „fizikus" orvos ritka volt Magyarországon, a főurak és vármegyék egymástól csalogatták el őket. tgy történt ez Barkóczy püspök, illetve Heves megye esetében is. Markhót Ferenc, aki fizikus orvossá való kiképzését a bolognai egyetemen nyerte, 1746-tól kezdve Nagyváradon Bihar megyének tiszti orvosa és Forgács nagyváradi püspök udvari orvosa volt. Szakképzettségének híre felkeltette Barkóczy érdeklődését, ezért 1758-ban jószágigazgatóját és az egri városbírót küldötte érte Nagyváradra. Az elismerés, a kiterjedtebb munkakör ígérete Egerbe csalogatta Markhótot. Itt Barkóczynak és a szemináriumnak udvari orvosa, majd Heves megye és Eger város tiszti orvosa lett. Rajta kívül a megye területén más fizikus orvos nem volt, csupán chirurgusok, sebészek működtek, akik rendszerint a gyakorlottabb borbélyok közül kerültek ki, belső bajok gyógyítására nem vállalkozhattak, de a külső, seborvosi ténykedésük is a megyei fizikus orvos ellenőrzése alatt állott. Amint a XVIII. század közepén a helytartótanács mint országos közegészségügyi főhatóság minden vármegye székhelyén legalább egy fizikus orvosnak és minden járásban legalább egy chirurgusnak, illetve szülésznőnek felfogadását kezdte sürgetni, a magyar orvosképzésnek hazai egyetemen való elindítása égető szükségletté vált, 306