Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Nagy József: A szocialista mezőgazdaság megteremtése Heves megyében

Főbb növények termésmennyisége tonnákban: Megnevezés 1931—40 1951—60 1961 1962 1963 1964 búza 81 719 77 444 80 816 80 665 56 818 65 493 árpa 24 206 36 369 37 644 53 370 38 382 24 kukorica 54 238 84 826 82 738 80 658 123 038 111 659 cukorrépa 31 548 81 615 76 042 76 714 130 675 139 886 burgonya 33 664 57 073 39 166 31 431 53 579 50 615 Összehasonlítva a három táblázat (vetésterület, termésátlag, termésmennyiség) adatait, megállapíthatjuk, hogy az elmúlt két évtized alatt mezőgazdaságunk fejlődése, ha nem is volt egyenes vonalú, mégis lényegesen előrehaladt. A vetésterület aránya kedvezően változott meg a kapásnövények és ipari növények javára, s ezáltal intenzívebb mezőgazdasági kultúrák kerültek előtérbe. A főbb növények termésátlaga magasan meghaladja a felszabadulás előtti termésátlagokat, s a globális termésmennyiség még azoknál a növényeknél is eléri a felszabadulás előtti szintet, ahol a vetésterület jelentősen csökkent. Tekintettel arra, hogy termelőszövetkezeteink egyre több árugabonát termelnek és adnak át a felvásárló szerveknek, a termelt gabonamennyiség megfelel a szükségleteknek. Kenyérgabonából 1960—64 között 27%-kal többet vásároltak fel a megyében, mint amennyit 1950—55 között begyűjtöttek. A belföldi szükégletek biztosításán túlmenően kiemelkedő jelentősége van Heves megyében a zöldség, gyümölcs és szőlő exportnak. Exportra, konzervkészítésre, valamint a lakosság ellátására évente 5—6 ezer vagon zöldséget és 1500—2000 vagon szőlőt vásárolnak fel. [31] Ennek mintegy 40—50%-a exportra kerül. Nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is jelentős helyet foglal el a megye szőlő- és bortermelése. A Heves megyei borok hírneve évszázadok óta túlnő az országhatárokon. A 31.154 katasztrális holdat kitevő szőlőterületnek fele Gyöngyös városhoz és a gyöngyösi járáshoz tartozik. Nagyréde, Abasár, Markaz, Domoszló, Visonta híres bortermelő helyek, s az itt élő lakosság fő foglalkozását nemzedékek óta a szőlőtermelés jelenti. Negyedrésze Eger határában és az egri járásban terül el. A járás községei közül főleg Verpelét rendelkezik nagyobb szőlőterülettel és hagyománnyal. Annak ellenére, hogy a terület adva volt, a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés mégis komoly problémát jelentett. Egyrészt a területnek mintegy fele kiöregedett szőlőkből állt, másrészt igen nagy volt a direkttermők aránya. Direkttermő szőlőkkel az 1890-es években ültették be a területet, akkor, mikor a filoxeravész következtében a korábbi szőlőterület nagy része kipusztult. Bár a XX. században a nagyobb gazdaságok törekedtek a szőlőnemesítésre, a parasztgazdaságok nagy részében megmaradtak ezek a jól termő, de csekély értékű szőlőfajták. Még jelenleg is 7400 katasztrális hold direkttermő szőlő van a megyében s ennek fele a gyöngyösi járásban terül el. [32] 297