Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Molnár József: A haladó pedagógusok üldözése a fehérterror idején He-ves megyében

olyan nemzedéket, amelyik lankadatlan értelmes munkája révén olyan kultúrállapotot, olyan anyagi jólétet, olyan szabad államéletet teremt, ahová s amelybe visszasír a lelke mindazoknak, akiket erőszak vagy megtévesztés elszakított, de a történelmi tradíciók, a geográfiai alakulatok, a gazdasági érdekek ide kötnek." [16] Ez a székfoglaló beszéd nagy szónoki pátosszal hízeleg és dicséri az ország „nemzetfenntartó rétegét", a félfeudális világi és egyházi nagybirtokosokat és a tőkések képviselőit. Ők voltak azok, akik századokon keresztül kifosztották a magyar népet és ha választaniok kellett a haza és a saját önző érdekeik között, mindig a hazaárulás útját választották. Majd a továbbiakban azt mondja, Hogy „felvilágosító és építő munka kell", és többször is kihangsúlyozza a „nevelés" fontosságát. Nyilvánvaló a vallás butító hatásával, egy engedelmes, nagy áldozatokat vállaló „keresztényibb", mindenbe belenyugvó és az uralkodó osztályok érdekeit hűségesen kiszolgáló, alázatos magyar dolgozókat akartak nevelni. A tömegek félrevezetésére és megtévesztésére —• az utolsó mondatban, ha burkoltan is —, ő is a nacionalizmus, a sovinizmus és az irredentizmus eszközét ajánlja. Rusztek Károly tanfelügyelő 1920. április 12-én jelenti a Közigazgatási Bizottságnak: ,,. . . Eddig csak kilenc helyen volt fegyelmi eljárás a proletárdiktatúra alatti magatartás miatt, de ezek is pontatlanok, ezért új eljárás indíttatott meg az egész tankerületben. Ő az ismert adatok alapján már eddig is 25 tanító ellen rendelt el fegyelmi vizsgálatot." [17] Gállné, Vojtsek Irma volt gyöngyösoroszi tanítónő és Csengő Rezső tófalusi tanító ellen az ügyészség bűnvádi eljárást indított. „Vojtsek Irma — a vád szerint — a kommunizmus előkészítésében élénk tevékenységet fejtett ki, és aktívan részt vett annak fenntartása érdekében mint munkástanácstag, mint munkástanácsi és direktóriumi jegyző. Állítólag olyan kijelentést tett, hogy eddig szocialista voltam, de most már kommunista vagyok testestől-lelkestől — továbbá, hogy — nem kell pap, a száz holdon felüli birtokot az uraktól el keli venni." [18] Mindkettőjüket állásukból elmozdították. A Heves megyei Közigazgatási Bizottság 1920 májusi ülésén Rusztek Károly bejelentette, hogy „. . . fegyelmi vizsgálatot rendelt el Róna Gizella gyöngyösi tanítónő ellen, mert a proletárdiktatúra alatti előadásaiban a legsúlyosabban sértette a vallást és az erkölcsöt." [19] — állásától felfüggesztették. Az egri állami ügyészség 1920. február 12-én értesíti a Heves vármegyei Közigazgatási Bizottságot, hogy: „bűnvádi eljárást indítottak a következő tanárok és tanítók ellen: Molnár László egri tanító, póttartalékos tiszt ellen, akit még 1919 augusztus hónapjában letartóztattak. Medveczky János aldebrői tanítót izgatás miatt tartóztatták le és 6 havi börtönbüntetést kapott. 1920. március 2-án szabadult. Gáli Ferenc kertész tanár tartalékos főhadnagy ellen az eljárás még folyik." [20] Azt azonban nem jelentette, hogy: „Medveczky Jánost a csendőrök pisztolyaggyal ütötték, és összerugdosták." [21] Az Egri Népújság 1920. május 16-i számában azt írja, hogy: „A tanfelügyelő a legfontosabb dolognak azt tartja, hogy a most megindított 17 282