Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Molnár József: A haladó pedagógusok üldözése a fehérterror idején He-ves megyében

süllyedt. Nálunk az analfabétizmus mindig egy vagy 1,5 százalékkal rosszabb volt az országos szintnél. Pedagógusaink zömére már az első világháború jelentős felvilágosító hatást gyakorolt, főleg azokra, akik több fronton is harcoltak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásaként 1918-ban országosan erősö­dött a szocialista tanítómozgalom. A polgári demokratikus forradalom évében megalakult a Pedagógusok Országos Szakszervezete. De ennél is nagyobb hatást tett a pedagógusokra a Kommunisták Magyarországi Pártjának programja és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája. A tanács­kormány forradalmi célkitűzéseivel a haladó magyar tanítóság régi el­képzeléseit valósította meg. Ez az oka nagyrészt, hogy megyénk pedagó­gusainak legjobbjai e haladó célkitűzések megvalósításának zászlóvivőivé váltak, örültek, hogy végre megszabadulhattak zsarnokoskodó, sokszor oktatásügyi kérdésekhez nem is értő feletteseiktől. Az iskolák államosí­tása után megkezdték az új oktatási program megvalósítását (nyolcosztá­lyos iskola, pedagógusok továbbképzése, fizetésrendezés, egyetemi re­form, ösztöndíjrendszer kidolgozása stb.). Sajnos a Magyar Tanácsköztársaságot a belső és külső ellenforradal­márok négy és félhónapi fennállása után leverték és megkezdődött a gyilkos bosszú, az ellenforradalmi terror. 1919. augusztus 1-én a tanácskormány helyét a jobboldali szociál­demokrata Peidl-kormány vette át, mely átadta a hatalmat az ellen­forradalmároknak. 1919. augusztus 4-én az imperialista román csapatok megszállták Heves megye székhelyét, Egert. Georgescu román százados, mint város­parancsnok még augusztus 4-én visszaállította az 1918. november 1-i állapotot. Másnap, augusztus 5-én elrendelte: ,,... a magyarországi szo­cialista, kommunista országos párt egri csoportjának és összes szerveze­teinek, valamint a munkás-, katona- és paraszttanácsok megyei, járási, városi és községi intézőbizottságainak, az összes szakszervezeteknek, a vörösőrség alakulatainak és minden szakszervezeti alapon létesített kar­hatalmi alakulatnak a feloszlatását". [1] Augusztus 7-én tudtára adta Eger lakosságának, hogy: „A román katonaság bejöttével megszűnt a bolsevizmus, megszűnt a kommuniz­mus.... Újra életbe lép a háború előtti törvényes rend. Minden köz­alkalmazott és bármely állású egyén foglalja el régi hivatalát, amint e hirdetmény tudomására jut."[2] Az alispán Heves Vármegye Hivatalos Lapjában augusztus 7-én el­rendelte a csendőrőrsök azonnali visszaállítását minden községben, ahol azelőtt csendőrőrs volt. Utasította a község vezetőit az összes fegyverek, robbantószerek és kézigránátok azonnali beszolgáltatására. Az ellenfor­radalmi burzsoázia, a földesurak, a fehér tisztek és az egyház pogro­mokra uszított a szocialisták, kommunisták ellen. Ellenforradalmi őrjön­géssel volt tele nemcsak Eger, Gyöngyös és Hatvan városa, hanem az egész megye. A burzsoázia úgy érezte, felvirradt a bosszúállás napja. A megye székhelyén már augusztus 5-én este megkezdődött a kommu­nisták és szocialisták letartóztatása. „Egerben plakátok közölték az első 272

Next

/
Oldalképek
Tartalom