Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben
3. Időmennyiség, amennyivel egy másik időpont előtt megy végbe a cselekvés Az az időmennyiség, amennyivel egy másik időpont (időszakasz) előtt megy végbe a cselekvés, kétféleképpen határozható meg: a) mennyi idővel valami előtt? b) mennyi idővel előbb valakinél vagy valaminél? a) Azt az időmennyiséget, amennyivel egy meghatározott időpont (időszakasz) előtt megy végbe a cselekvés, az orosz a oa -f- acc. és JÍO + -f- gen. kapcsolatából álló szerkezettel fejezi ki. Ennek a formának a magyarban a -val, -vei ragos főnév és az előtt névutós főnév kapcsolata felel meg. Pl.: Fél órával a bál előtt megjelent nálam Grusnyickij (Lerm.) — 3a iioaaaca AO óajia HBHJICH KO MHE FpyiiwHHEHH. A. az óra kezdete előtt egy perccel jött meg. — A. npmueji aa MHHyTy ;(o uana.ia ypoua. A közvetlen megelőzés, a közelség hangsúlyozására az oroszban a -f- gen. helyett nepej -f- instr. is állhat. Pl.: Néhány nappal elutazásom előtt találkoztam vele az utcán — H Bcrpemu ero Ha y-HHije aa neCKOJIHKO /inefi nepe;i MOHM OTT .ea /TOM. Egy nappal a halála előtt még beszéltem vele — 3a ZTEHI. iiepea KOHHHHOH a eme roBOpnji c HHM. b) Az időbeli mérték meghatározásának középfokú határozószó mellett hasonlítás útján való kifejezésében (mennyivel előbb valakinél vagy valaminél?) a magyar instrumentalis-comutativusi alaknak az oroszban a Ha -f- acc. szerkezet felel meg. Pl.: Félórával korábban (előbb) ért a hídhoz, mint mi, de mindeddig nem bírt elmozdulni a helyéről (Csehov) — OH IIOA'I»exaj K Mocxy paHbine nac Ha aac, HO H AO CHX nop He Mor ABHHV'I'I.CÍÍ c Mecxa. Fivérem egy héttel előbb érkezett, mint én — MOH ópar irpHexajr Ha ne^ejno paHbuie Merni. C) Az utóidejűség jelentésárnyalatainak kifejezése Az utóidejűség fontosabb jelentésárnyalatai a következők. 1. A főnév azt az időszakaszt jelöli, amelynek eltelte után megy végbe a cselekvés. A főnév jelenthet a) időfogalmat (perc, óra, nap, hónap, év stb.) és b) cselekvést, történést, jelenséget, amely után, illetőleg személyt, akinek analóg cselekvése után megy végbe a cselekvés. 2. A főnév azt az időmennyiséget jelenti, amennyivel később következik be a cselekvés. 1. a) Annak kifejezésére, hogy a cselekvés a főnévben megjelölt időszakasz eltelte után (nyomban) végbemegy, a magyar a múlva névutót, az orosz pedig a aepea -f- acc. szerkezetet használja. Ez a két szerkezet azt is kifejezi, hogy a főnév jelölte időszakasz a beszéd mozzanatától vagy más időponttól kezdve számít. Pl.: Egy perc múlva már el is felejtettem ezt a leányt (Gajdar) — LIepea MHHyTy a 3aóu.i oő aroft .aeBvuiKe. Körülbelül két hét múlva befejezte novelláját (Pauszt.) — He^ejiH ne pea ^Be OH OKOHHHJI CBOIO noBecTb. Azt ígérték, hogy fél óra múlva gőzhajót adnak (Panova) — IlapoBoa oóeuj,a.IH ;iaTb ne pea nojiaaca. 217
