Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben
3. Időszakasz, amelynek teljes egészére kiterjed a cselekvés Ezt az időviszonyt a jelentésárnyalattól függően többféle eszközzel tudja kifejezni mindkét nyelv. a) Az igekötővel, illetőleg előképzővel tárgyasakká vált (eredetileg nem tárgyas) igék mellett accusativusi alakkal fejezi ki mindkét nyelv, hogy mennyi ideig tart a cselekvés. Pl.: Átcsevegtünk kb. két órát —M1.1 npo6ojrra.!iH Maca /íBa (M. G.) A telet a városban élte át (— töltötte) — OH irpoyKHJi ;jn\iy B ropo^e. Ezek az időmeghatározások mondattanilag a tárgy körébe sorolhatók. Jelentésben is, formában is hasonló a fentihez az ilyen időviszonymeghatározás: Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez (A. J.) —• OHa npojKAöT eme ro/i., AO rex nop saMyjK He Btiö^er. [5] b) Más igék mellett annak kifejezésére, hogy a cselekvés betölti a főnév jelölté egész időközt, a magyar a nap, reggel, este, éjjel szavak ragtalan alakját használja az egész jelzővel, más főneveknél az -ig ragos vagy pedig az át, keresztül névutós alakot. Az orosz határozott időmennyiség esetén a puszta acc.-szal, határozatlan időmennyiség esetén pedig puszta vagy iio előljárós dat.-szal fejezi ki ugyanezt a viszonyt. — Pl.: Egész nap nem dolgozott, egész éjjel nem aludt — Bech /NEHB HE paŐoraa, BCIO HOHB HE ciiaa. Ilja egy egész hónapig tanult táncolni (Szerebr.) — TIJIMI NEJIBIFT Meevm yíMCH TanijeBaTb. Tizenkét évig nem látta hazáját (P.) — ^BeHawaTb ex ne BH;TAJI OH CBoeft PO^HHTI. Heteken keresztül hordta zsebében a leveleket — Napokon át tudtam volna nézni a száraz gyomot. (Pauszt.) — JIÜHCBMA ... OH no IJEJIBIM HE/TEJWM xacEaji y ceón B KAPMAHE. — I^eaíJMH /UIAMH H MOR 6I»I paccMaTpnBa '1 'b CYXOH óypbsni. 4. Időszakasz, amelynek határai között végbemegy az egész cselekvés Azt az időszakaszt, amelynek határai között kezdődésétől befejeződéséig végbemegy az egész cselekvés, mind a két nyelv 2—2 eszközzel tudja kifejezni: a magyar a belül és alatt névutókkal, az orosz pedig B -F-j- acc., illetőleg 3a -f- acc.-szal. Az irányultságban mutatkozó különbséget nem számítva e két szerkezetpárban a megfelelés teljesnek mondható. Mindkét szerkezetpár azonos időviszonyt jelöl. Mindkettőben közös az is, hogy a bennük kifejezett időviszony szorosan összefügg az igében kifejezett cselekvés teljességével, befejezettségével. Mindkettőben csak olyan cselekvést jelentő ige szerepelhet, amelynek van kezdődése. folyamata és vége. Ez az ige mindkét szerkezetpárban csak befejezett szemléletű alak lehet (a magyarban: többnyire igekötős). Nem fordulhat elő ezekben a szerkezetekben sem egyszeri cselekvést jelentő folyamatos szemléletű ige, sem pedig olyan befejezett szemléletű, amely nem fejez ki egyszersmind bevégzettséget is (pl. elüldögélni —nocHweTb). Orosz folyamatos ige lehet éppen tagja e szószerkezeteknek, de csak akkor, ha olyan ismétlődő cselekvést jelent, amelynek ismétlődő szakaszai a főnév jelölte időszakaszon belül (alatt) mennek vegbe, vagyis ha a folyamatos orosz ige magyar 14* 211
