Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben

a) Az időpont határozott megjelölésében a magyar -kor ragos (temporalisi) alaknak az oroszban a B + acc. felel meg. Pl.: Ma hét óra 15 perckor (negyednyolckor) keltem — Ceixumi a BTAJI B ceMb nacoB 15 MHHVT (B NETBEPTB BocbMoro). b) A tágabb értelemben vett időpont meghatározása: a) A dátum megjelölésére a magyarban a sorszámnév superessivusi ragja, az oroszban a sorszamnév puszta birtokos esete szolgál; mellettük a hónap neve és az év száma (a magyarban tő-, az oroszban sorszámnév) birtokos esetbe kerül; pl.: A. Sz. Puskin 1799. május 26-án született — A. C. IlyiHKHH po^HAca 26-oro Maa 1799-oro ro^a, A genitivus dati az oroszban valamikor igen elterjedett volt, ma már azonban az ilyen kifejezések: Baepaumero ;ihh, iipoimioro ro;j.a stb. nem használatosak; kiszorította őket az előljárós forma. 8) Ha az időpontot a hét napjainak nevével határozzuk meg, a magyar superessivusi -n ragos alaknak az oroszban a B acc. felel meg; pl.: Az úttörők szerdán kirándulást rendeztek — B cpe,ay imoHepbr oprami30Ba3H BKCKypcHK). Ez alól a szabály alól egyetlen kivétel a magyar vasárnap szó mint -nap utótagú összetett szó. y) Az időpontnak a nap szóval kifejezett meghatározásában nem találunk egyetlen szabályba foglalható megfelelést. A nap utótagú összetett főnevek nulla ragos alakjának ilyenkor az előtag jelentésétől függően a) B -j- acc., illetve b) na acc. felel meg. Pl.: Vasarnap nem dolgozunk — B BOCKpeceHbe mh He paóoraeM. b) Másnap fejfájással ébredtem — Ha /ipyroü ,neHb a npocHyjica c TOJIOBHOIO őojibio. Hasonló a helyzet akkor is, ha a nap szónak jelzője van. Ilyenkor a magyar superessivusi -n ragos alaknak az oroszban a jelzőtől függően a) Be -j- acc., illetve b) na -f- acc. felel meg. Pl.: a) Ezen a napon szabadult fel hazánk — B ÖTÖT ^eHb 0CB0Ő0AH.iaci> Hauia po;iHHa. b) A következő napon (= másnap) a kiállítás elszórakoztatott és elűzte emlékeimet — Ha cJie;iyioii;HÖ AeHb BHCTaBKa pa3B.ieK.na n pacceajia MOH BocnoMHHaHHa (KopoJieHKO). A b) formát kívánó jelzők: következő, holnapi, jövő, más- stb. — c.ieAyiomafl, aaBTpaiUHHÖ, óy^yman, ^pyioö h T. ii. A nap szóval részben megegyező formákat találunk az időpontnak az éjjel (éjszaka, éj) főnévvel való kifejezésében. Itt is a magyar nulla ragos, illetőleg -n ragos (superessivusi) alaknak az oroszban a « -f acc. szeikezet felel meg. Pl.: Ezen a holdas éjszakán jólesik látnunk a munkánkat (Nyekr.) — B HOMB my .nyHnyio JIIOÖO HAM im;i,eTb CBOÜ xpy;j;. ő) Az időpontot a hét szónak superessivusi alakjával (-n, -on, -en, -ön ~ Ha-}- praep.) fejezi ki mindkét nyelv. Pl.: Mit olvasott a múlt héten, míg nem láttuk egymást? (Csehov) — HTO BH HHTJUH Ha npouaoö He^EJIE, lIOKa MH He BHAe«lHCb? Ugyanezt a kifejezőeszközt használja az orosz akkor is, ha a hajnal, napkelte, napnyugta stb. szavakkal, valamint a sorszámnévi jelzős év szóval határozza meg az időpontot. A magyar ilyenkor a -ban, -ben, -val, vei vagy a -kor ragos alakkal fejezi ki ugyanazt az időviszonyt. Pl.: Nincs 208