Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben

főnevek száma, c) a cselekvés és a főnév jelentette időszakasz közti viszony, d) az id.őviszony természete és e) az időviszony meghatározásának módja. a) A cselekvés jellege szerint lehet egyfelől egyszeri és ismétlődő, másfelől mozzanatos és tartós. b) Az időviszony meghatározására szolgáló főnév jelenthet időpontot (2 óra 30 perc) és időszakaszt (nap, év, tavasz stb.). A cselekvés ideje meghatározható egy főnévvel is (a háború előtt) és két főnévvel is (hétfőtől szerdáig; 13 és 15 óra között). c) A cselekvés betöltheti az időszakasz egy részét, de betöltheti az egész időszakaszt is. Pl.: Nyáron elolvastam a Háború és békét — Egész nyáron dolgoztam. d) Az időviszony kifejezheti a cselekvés végbemenésének idejét (mikor?) és kifejezheti lefolyásának időtartamát (mennyi idő alatt?). e) Az időszakasz (időtartam) meghatározása lehet pontos (2 órakor) és lehet hozzávetőleges (2 óra tájban). A felsorolt tényezők figyelembevételével az egyidejűség leggyakrabban előforduló jelentésárnyalatait az alábbiakban foglalhatjuk össze. 1. Az egyszeri cselekvés lehet mozzanatos és tartós, az időfogalmat jelentő fónév pedig jelölhet időpontot és időszakaszt. Ez a két tényező az egyidejűségnek a következő négy változatát fejezheti ki: A főnév azt az időpontot jelenti, a) amellyel egyidejűleg megy végbe a mozzanatos cselekvés, pl.: A vonat tíz óra 30 perckor elindult — B Aecnib *iacon 30 MNNYR noeaa OTnpawMCH. A főnév azt az időszakaszt jelenti, b) amellyel így időben megy végbe a tartós cselekvés egy mozzanata; pl.: Kettőkor már ebédeltem (— már asztalnál ültem) — B ^na. naca 'A v;Ke oöe^,aji. c) amelynek egyik mozzanatában megy végbe a mozzanatos cselekvés; pl,: Kedden vendégek toppantak be hozzánk — Bo BTOPHHK NEOAÍH/UUMO k HaM HarpHHyjiH rocra. d) amelynek csak egy részét tölti ki a cselekvés; pl.: Késő éjjel tértek haza a halászok — IIO3AHEH HOHLK) PNOANN BOSBPAMAJIHCB ;ÍOMOH. Tekintettel arra, hogy e négy viszony kifejezőeszközeiben sok egyezés van, mind a négyet egy fejezetben fogjuk tárgyalni. 2. A cselekvés a főnévben megjelölt időszakasszal párhuzamosan megy végbe; pl.: A nap első sugaraival ébredt — OH npocayjiCH c nepBHMH .Tiyia.MH CCUHLta (lloJieB.). 3. A főnév azt az időszakaszt jelenti, amelynek teljes egészét kitölti a cselekvés; pl.: Egész éjjel langyos eső esett — TeiuiHÉ AOJK^HK meji BCIO HOHb. 4. A főnév azt az időmennyiséget jelenti, amelynek határai között végbemegy az egész cselekvés; pl.: Korosztyelev sok mindent megtanult öt hónap alatt (Panova) — MnoroMy HavHiujcn KupocxejieB ya mm. MeciiixeB 5. A cselekvés lefolyásának ideje meghatározható két időpont megjelölésével. Ilyenkor a két főnév azt az időpontot vagy időszakaszt jelenti, 206