Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)
TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Ottomar Minka: A CDU új „társadalomfilozófiája"
proideológiaként — amelyben a cél minden eszközt szentesít — egységes,, illúziós perspektívatudat és csupasz céloptimizmus uralkodik. 2. Az eddigi „pluralisztikus" társadalmi felfogások a „csoportalakulások nyíltságából", a „csoportérdekek" „szabad" gyakorlásából, a versengő társadalmi érdekek „elismeréséből" indulnak ki. „Az alakított társadalom elgondolása azonban nyílt erőszakkal is igényli minden társadalmi érdek egyformásítását, minden osztály és réteg „integrációját", az antiimperialista szervezetek hatalmának ellenőrzését és korlátozását. A felfogások és értékelések „pluralizmusának", liberális vonások és egyéni beállítottságok számára van még helye, és „peremjelenségként" megengedi az osztályharcos felfogásokat. Az új elmélet antipluralizmusa csak a CDU „alakító-tervének" abszolút eszményképét ismeri el. 3. Sok eddigi társadalmi-politikai elméletben a „jóléti állam" elveit a nyugatnémet imperialista társadalom vívmányának tüntetik fel. A „pluralisztikus" társadalmi elméletek rendszerint a „demokratikus parlamentarizmus" és a „demokratikus pártrendszer" dicshimnuszát zengik. Az államról vallott autoritárius felfogásnak, a „rendi állam kései kiadásának" ezzel végérvényesen vége [16] az „alakító"-ideológiában. Az „alakítók" az állammonopolista uralmi gépezet „modern technikáját"' követelik. 4. A társadalomfilozófiai felfogások túlnyomó többsége már nagyorr világosan mutatta a vallás felé hajlást. A CDU „új társadalomfilozófiája" ezt a fordulatot oly módon hajtja végre, hogy az mint ideológiai jelenség, a „közjó" istenítésével, a „szolidaritással", az agressziótudattal és a manipulációval maga világi pszeudo-vallásként fogadható el. Az „ideológiától való elszakításnak" vége van, a vezető monopolisztikus:. körök irracionális céljai az „össztársadalmi tudat"-ban nyilvánulnak meg.. ZUSAMMENFASSUNG In der Zusammenfassung zeigt die Theoríe der „formierten Gesellschaft" folgende wesentliche neue ideologische Aspekte: 1. Den bisherigen Theorien von der „Industriegesellschaft" und der Theoríe der „formierten Gesellschaft" ist die Mystifizierung der Kilassenherrschaft gemeinsam. G-emeánsam leugnen sie auch den gesellschaftlichen Fortschritt über den Kapitalismus hinaus und anerkennen — mehr oder wenigen ausgesprochen -— dieFortschritte in Wirtschaft, Technik und Wissenschaft. Die früheren Theorien der . j }Industriegesellschaft" erscheinen den herrschenden Kraften heute als zu vielgestaltig, ideologisch-politisch zu uneinheitlich wirkend, die objektíven gesellschaftlichen Konflikte zu wenig harmonisierenol, gesellschaftlicht-pessimistische Züge nicht ausschliessend. In der Theorie der „formierten Gesellschaft" als gefilterter Fro-Ideologia in der Zweck alle Mittel heiligt, dominiert ein einheitliches illusionáres Perspektivbewusstsein und der nachte Zweck opti— mismus. 2. Die bisherigen „pluralistischen" gesellschaftlichen Auffasungen gehen von der „Offenheit für Gruppenbildungen", von der „freien" Ausübung der „GruppenInteressen", von der „Anerkennung" konkurrierender gesellschaftlicher Interessen aus. Die Konzeption der „formierten Gesellschaft" aber sieht die Gleichschaltung: aller gesellschaftlicher Interessen, die „Integration" aller Klassen und Schichten r, 150
