Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pelle B.—Jakab A.: Megjegyzések a tanárképző főiskolák geometria gya-korlatához

6. írásbeli számonkérő gyakorlatok. Ezt a formát is többször alkalmazzuk. Munkánk ellenőrzését végezzük el vele, az altalános és egyéni fejlettségi szintre kapunk feleletet, további erőfeszítésre ösztönzünk e formával, ugyanakkor azt is észrevétetjük, hogy munkájuknak megvan az eredménye. Ezeknek formái lehetnek: a) Kollektívához méretezettek. Ezzel egyrészt az otthoni munkát ellenőrizhetjük. Másrészt új feladatok révén a tudás szilárdságának, alkalmazni tudásának, a készség alakulásának egységes ellenőrzését végezhetjük el. Feleletet kaphatunk arra, hogy a lényeges tudnivalókat hogyan sajátították el, fix tudásanyaggá vált-e, amelyet bármikor „elővehetnek" és alkalmazhatnak. Mindezek során az egyének munkájáról is képet kapunk. b) Egyénekhez méretezettek. Az előzőek mellett ilyen jellegű feladatokat is adunk. Ehhez jól kell ismerni az egyén munkáját, matematikai ismereteinek hiányosságait (amelyek pótlására már felhívtuk a figyelmüket). Ezek alapján kirajzolódik, van-e előrelépés, mennyire pótolták a gyengébbek a lemaradást, a jobbak pedig milyen előrehaladást értek el. 7. A geometria általános és középiskolai kapcsolatának kiemelése gyakorlatokon. Elméleti órán egy rendszeres felépítést adunk geometriából. A hallgatóknak látniok kell, hogy ebben az egységben milyen helyet foglal el az általános iskolai és középiskolai anyag. Ezt a kapcsolatot néhány jellemző esetben bemutatjuk. Pl.: A háromszögek tanítása általános és középiskolában. A négyszögek tanítása általános és középiskolában. A kör kerületének és területének tanítása. A kör részeinek területe. Ezek során láthatják, hogy egyes fogalmakat és tételeket nem mondhatunk ki precízen, de azokat úgy kell megalkotni, hogy később is helytállók maradjanak. Meggyőződnek róla, hogy az általános iskolai és középiskolai tételek egy része csak a felsőbb matematikában bizonyíthatók, ugyanakkor valahogyan ott is felelni kell rá. Ezeknél a tanár szerepe igen nagy. Munkája csak akkor lesz eredményes, ha ezeket úgy tárgyalja általános és középiskolában, hogy közben állandóan maga előtt látja a főiskolákon és egyetemeken kiépített egységes rendszert. 3. Gyakorlatokon kitűnik, hogy hallgatóink képesek-e ismereteiket egyszerű, világos formában kifejezni, tovább adni. Ezt is el kell sajátítatnunk. Az Önálló megbízatások, táblai szereplések sokat alakítanak ezen. Külön gondot kell fordítanunk a táblai írásmódra, elrendezésre. Ez lényeges követelmény a tanárképzésben. Ugyanez vonatkozik a füzetre is. Helyes, ha azokat félévenként egy-két alkalommal átnézzük. 9. Egyéni beszélgetések a hallgatókkal. A gyakorlat szerves részének tekintettük és a II. részben kifejtettek szerint végeztük. Tapasztalataink szerint ezek mindig hasznosak voltak számunkra is, a hallgatóknak is. Ök közvetlenebbé, ragaszkodóbbá váltak. Többször folyamodtak tanácsért. Meggyorsult egyesek fejlődése. Javult a munkájuk, magatartásuk. 135