Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pelle B.—Jakab A.: Megjegyzések a tanárképző főiskolák geometria gya-korlatához

gondoltak, sőt az elemző készség is oly gyenge, hogy nem jutottak el érdemleges részeredményekhez sem. Egy hallgató sem tudta megoldani. A 3. feladat szintén igen egyszerű. Sőt a szöveg alapján két út azonnal kínálkozik a meginduláshoz (hasonlóság, mértani közép). Várható volt, hogy a többség figyelmét ez megragadja. Nem ez történt. Csupán két hallgató oldotta meg a feladatot. Ez a feladat ismételten megerősítette bennünk, hogy az elemző készség igen gyenge, nem ismerik fel az adatokból kínálkozó módszereket, és a készségük igen kicsi területre korlátozódik. A 4. feladat helyes volta egyszeri elolvasás után azonnal látszik, ha a háromszög területének kiszámítására gondolunk. Ennek ellenére 4-en oldották meg a feladatot. Igen hiányosak tehát a bizonyítások megalkotásában szerzett tudásuk is. A többi csoportban végzett felmérések is megerősítették ezeket. A különböző csoportokban végzett felmérések eredményeit összegezve a következőket állapíthatjuk meg: a) A szerkesztő geometriai ismeretek hiányosak, a meglevők nem rendszeresek, az elméleti tudás gyakorlati alkalmazhatóságának területe igen szűk. A főbb nehézségek: — Egy-egy feladatnál az elemzés hiánya. Nem gondolnak következetesen az adatok és feladatok precíz szétválasztására. — A tanult szerkesztési módszerek nem eléggé tudatosak és rendszeresek. így a feladatok megoldására nem tudják alkalmazni a legmegfelelőbb eljárásokat, nem tudják a ,,maga helyére tenni" a feladatot a megoldást illetően. — Nincs kifejlődve a bizonyítási igény. Nem gondolnak arra, hogy a szerkesztés eredményét igazolni is kell. Továbbá a „bizonyítandó" feladatok megoldásában igen járatlanok. — A feladat diszkutálása csaknem ismeretlen számunkra. így a speciálist sok esetben általánosnak fogadják el. Nem veszik tekintetbe a térelemek különböző kölcsönös helyzeteit. b) Néhány lényeges pozitív vonást a következőkben foglalhatunk öszsze: — A különböző iskolatípusokból jött hallgatók ismeretei között (közgazdasági technikum — ált. gimnázium, ált. gimnázium — ált. gimn., szaktechnikumok — gimnáziumok) még vannak különbségek, de ezek már nem lényegesek a III. év elején, egyrészt azért, mert a geometriai ismeretek „halványodásával" közelebb kerülnek egymáshoz, másrészt azért, mert kétéves tanulmányaik során megszilárdultak a különböző alapokra épült anyagrészek. — A feladatok elemzése során (főleg az irányított elemzésnél) jóval gyorsabb a helyes megoldásra történő reagálás, mint ahogyan az I. vagy II. éveseknél megvan. Biztosított tehát a geometriai szerkesztések fejlettebb szintű rendszerezése. — Az egyszerű mértani helyek közvetlen alkalmazása a legtöbb hallgatónál nem jelent problémát. 125