Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 2. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

Király Gyula: A KISZ-szervezet a tanárképző főiskolán

Ez a szervezési forma — az aktívahálózat kiépítése — általában minden nagy létszámú KlSZ-szervezetben szükséges a szervezet életének biztosítására. Természetesen az „osztály" elnevezés nem kötelező. Talán érezhető benne egy kis hivatali íz, egy kis túlzás. Az égni főiskolán a mindennapi szóhasználatban ez az elnevezés honosodott meg. Nem is az elnevezés a lényeges, hanem a szervezettség: az áttekinthetőség és a munka megosztása. Miért kell hangsúlyoznunk a szervezett KISZ-vezetői apparátus, a „gépezet" létrehozását? Hiszen régóta szó van az aktívahálózatról, a munka megosztásáról, aktivizálásáról stb. Nem túlzott-e ez a szervezettség? Nem megy-e a megszervezésére, működtetésére fordított figyelem és energia a tartalmi munka rovására? Semmilyen szervezet nem lehet életképes, ha a vezetői rendszere nem precíz. Érthetőnek, mindenki számára áttekinthetőnek kell lennie, világosan lehessen látni a munkaterületeket, a különböző alá- és fölérendeltségi viszonyokat, hatásköröket. Hangsúlyozásával éppen a szervezetileg hivatalos rangra, a tagság általi ismertség és elismertség fokára kell emelni a vezetői rendszert. A nem kellő komolysággal és súllyal, főleg pontatlanul, az aktivisták hivatalosan történő beállítása nélkül állítjuk össze a vezetői gárdát, ez tükröződni fog a munkában is. Felbomlanak a függőségi viszonyok, elvész a szavak, intézkedések súlya és rendszertelenné, kapkodóvá válik a szervezet élete. A mellékelt rajzok a főiskolai KISZ-szervezet főbb munkaterületeit (2. sz.) és a vezetői apparátus hatásköri viszonyait ábrázolják. (3. sz.) Bár a vezetői apparátus rajzából annak állandóságára következtethetünk, az évenként mégis állandó mozgásnak, változásnak van kitéve. Változás történhet személyekben. Végzős hallgatók kerülnek ki a vezetői apparátusból, helyükre újak kellenek. Az első évfolyamon az alapszervezetek vezetőségeit, aktivistáit is munkába kell állítani. Funkcióbeli változást idézhet elő az új éves munkaterv is. A tapasztalatok szerint egy-egy területet bővíteni kell: újabb aktívákat kell beállítani. Például éveken át a Védnökségi Osztály keretei közé tartozott az úttörő munka. Az úttörővezetés, mint társadalmi munka terebélyesedése, problémáinak felgyülemlése több irányító aktivistát igényelt, így le kellett választani a Védnökségi Osztályról és külön osztályként működtetni a csoportot. Természetesen, az utóbbi változási forma nem nagy méretű és nem minden évben fordul elő. Tisztázása és az évi feladatokhoz való „méretezése" tervezést igényel, és az érthetőség kedvéért írásban is rögzíteni kell. Pedagógusképző intézményben ennek különös jelentősége van. A mozgalmi jártasság megszervezésére valamennyi hallgatónak lehetőséget kell adni. így a nagy létszámú aktívahálózat kiépítése a közösség életének megszervezése mellett egyben a hallgatók mozgalmi gyakorlatának biztosítása is. Hadd utaljunk a már említett társadalmi gyakorlat megszerzésének kérdésére. Ezért üdvözölhető az a jelenség, amely több 59