Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2008. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 35)

Demeter László: Észak-magyarországi kis- és középvállalatok jellemzői és fejlesztési törekvéseik

28 Demeter László alkalmazását meghatározza az is, hogy hogyan értékelte a válaszadó marketingjének színvonalát. Színvonalukat az EU-ban szokásoshoz képest hamarosan elérőnek, illetve elmaradónak tekintő szervezetek esetén új marketing módszerek bevezetése a következő három évben nagyobb arányban várható. Az előzőekben elemzett három kérdésre adott válaszok összekapcsolásával választ kaphatunk arra is hogy a vizsgált vállalati körben mennyire tartják az említett fejlesztési törekvéseket összetartozónak: új termék (szolgáltatás) vagy technológia bevezetéséhez kapcsolódik-e újfajta menedzselési technika és/vagy intenzívebb marketing erőfeszítés. Az „igen" válaszokat összevetve érzékelhető hogy az új termék, szolgáltatás vagy technológia bevezetésével egyidejűleg nem minden esetben tervezik a menedzsment módszerek megváltozatását. Ezzel szemben, a marketing erőfeszítések fokozását akkor is szükségesnek tartják, ha nem áll új termék, vagy szolgáltatás bevezetése a háttérben. A kérdőív záró-kérdése - az előzőektől eltérően - már nem a szervezetek önálló döntéseire, terveire irányult, hanem a szervezetek fejlesztéseit érintő külső kapcsolat iránti igényt mérte fel. Nevezetesen az intézményi fejlesztési törekvések és a regionális fejlesztések összhangját, illetve összehangolásának lehetőségeit kutatja. Az adatok feldolgozását követően a következő, nem túlzottan kedvező kép mutatható ki. Fejlesztési törekvésének rögzítését a regionális fejlesztési tervekben a szervezetek 37,5%-a kívánja, míg 54%-a nem: a nem válaszok aránya a mikro- és a nagyvállalatok esetén haladja meg az átlagot. (A választ nem adók aránya jelen esetben magasnak mondható, mintegy 8,5%). A válaszadó szervezetek közül a legtöbben a régió közlekedésének fejlesztését, illetve a konkrét törekvések Nemzeti Fejlesztési Tervbe való beépítését határozták meg a fejlesztési törekvések sikerét leginkább növelő tényezők közül. A viszonylag alacsony válaszadási arány és a szintén elutasító jellegű „sehogy" válasz két dologra hívja fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy a cégek nem bíznak a külső segítségben, különösen akkor, ha az a tervezés szintjén jelenik meg. Másrészt a gyenge válaszadási arány nemcsak érdektelenségre, hanem a regionális fejlesztési tervek és az NFT szerepéről való ismerethiányra utal. A válaszadóknak első lépésben a következő eldöntendő kérdésre kellett válaszolniuk: „Célszerűnek látná-e, hogy fejlesztési törekvéseiket rögzítsék Észak-Magyarország regionális fejlesztési terveiben is?". Csak pozitív („igen") választ követően kellett kiválasztaniuk a fejlesztési törekvéseik sikerét a megítélésük szerint leginkább elősegítő tényezőt, illetve tényezőket.