Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2008. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 35)

Papanek Gábor: A felsőfokú végzettségűek tudás-vagyona és a munkaerőpiaci igények Észak-Magyarországon kutatás célja, módszerei

A felsőfokú végzettségűek tudás-vagyona és 15 ségűek foglalkoztatottakon belüli arányának a gyors növekedését. Hiszen már az OECD is kedvezőtlennek ítélte a diplomásoknak a munkaképes népességen belüli alacsony magyar arányait. Elemzésükben az általunk is közöltekhez hasonló adatkora hivatkozva megállapították, hogy a felsőfokú végzettségűeknek a 25-64 éves népességen belüli aránya Magyarországon 17%, az OECD átlag viszont 26 %, s a jelenlegi tendenciák se ígérnek felzárkózást, hiszen a diplomások hazai rétege lassabban nő, mint az Unió legtöbb más országában. Súlyosbítja a gondot, hogy nálunk kevesebben szereznek természettudományos diplomát, mint bármely más OECD országban. A probléma gazdasági következményeit a diplomások hiánya - és ennél is inkább a képzettséggel nem rendelkezők igen magas munkanélküliségi arányai (és az utóbbi réteg aránytalanul alacsony bérszínvonala is) - jelzi (OECD /2007]). A felsőoktatási jelentkezéseknek a tandíj bevezetése miatti csökkenése is a kívánatos változásokkal ellentétes irányú trend. A pályakezdők munkahelyi beilleszkedésével kapcsolatos felmérés A „hallgatói" vizsgálatok az előzőkben közöltek további alátámasztását adták. Az e tárgykörben készített, 43 kérdést tartalmazó kérdőív - néhány, a válaszadó jellemzőivel kapcsolatos kérdést követően - négy tárgykörre tért ki részletesebben. Információkat gyűjtött a volt hallgatóknak az északmagyarországi régióhoz kötődéséről, munkahelyi beilleszkedéséről, a munkahellyel kapcsolatos elvárásairól és a főiskolán tanultak hasznosságával kapcsolatos tapasztalatairól. Kérdéseink (néhány igen egyszerű választ kérő kérdés kivételével) ezúttal is zártak, előre nyomott válaszok aláhúzását, illetve számok bekarikázását kérték. Kitöltése ezért nem igényelt többet, mint egy jó negyed órát. A felvétel során 1000 nem rég végzett hallgatót kerestünk meg - postán kérdőíveinkkel. Elsősorban a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar volt hallgatóit kívántuk megkérdezni, de kontrollként a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karról is bevontunk a felmérésbe egyes szakokat. Összesen 11 szak hallgatóit mértük fel (azaz csaknem a 2001-2005 közt végzettek teljes körét); közülük 4 a „gazdasághoz közeli" (nem tanári), 7 viszont