Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Feketéné Csáfor Hajnalka: A magyar vállalatok társadalmi felelősségvállalásának sajátosságai

A magyar vállalatok társadalmi felelősségvállalásának sajátosságai 173 get végeznek. Esetükben a cél nem csupán a profittermelés és munkahelyek teremtése, hanem környezetbarát termékek előállítása környezetbarát technológiák felhasználásával úgy, hogy tevékenységük során a helyi közösségek általános jólétére is pozitív hatást fejtsenek ki. Az ilyen vállalatok között vannak olyanok, akik csökkent munkaképességű, vagy rokkant embereket is alkalmaznak, tevékenységük azonban sok esetben állami támogatás nélkül sokáig nem folytatható. Talán az állami támogatás hiánya az, ami a legfontosabb oka annak, hogy az ilyen vállalkozások száma alacsony, és nemigen növekszik (Gulyás [2004]). Főként a nagyvállalatok és a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai alkalmaznak CSR eszközöket tudatosan, de a kisvállalkozások között is - annak ellenére, hogy sokuk még a fogalom jelentésével sincs tisztában - találunk olyanokat, akik szintén felelős módon próbálják cégüket irányítani, és egyes CSR eszközöket is alkalmaznak. 3.1.1. Felelős nagyvállalatok Szinte minden magyarországi nagyvállalatról elmondható, hogy tisztában van a CSR jelentésével, és többé-kevésbé alkalmazza is annak eszközeit. A nagyvállalatoknak ugyanis megvannak az anyagi és humán erőforrásaik - kiegészülve a szakértelemmel - arra, hogy felelős módon folytassák üzleti tevékenységüket. Mindazonáltal sokuk csak nagyon kevés a CSR adta lehetőséggel él, miközben a CSR eszköztár széles választéka áll rendelkezésére, ezért azt mondhatjuk, hogy a társadalmi felelősségvállalás területén még az ő lemaradásuk is igen nagy, van mit fejleszteni. A nagyvállalatok komoly hiányossága a hosszú időtávlatban való gondolkodás hiánya, pedig az öregedő társadalom, vagy a nemek közötti egyenlő bánásmód problémái Magyarországon is jól ismert kihívások, hogy a korrupcióról már ne is beszéljünk. A vállalatok azonban nem mutatnak nagy hajlandóságot arra, hogy ezen problémák megoldásában is szerepet vállaljanak. A másik súlyos probléma azzal a módszerrel van, ahogy a vállalatok a társadalmi felelősséget a gyakorlatba átültetik. Nem alakítanak ki partnerséget a társadalom szereplőivel, így a felmerülő szociális és környezeti problémákkal szemben egyedül nem képesek felvenni a harcot, és még akkor sem tudnak eredményeket felmutatni, ha egyébként minden tőlük telhetőt megtesznek (DEMOS [2006]). A következő probléma az, hogy a magyarországi nagyvállalatok nem kommunikálják jól társadalmi felelősségvállalásukat. Ahogy már említettem, az új Számviteli Törvény nem ró semmilyen jelentéskészítési kötelezettséget a vállalatokra, csak a lehetőséget biztosítja a fenntarthatósági, környezeti és CSR jelentések közzétételére. Miután sajnos kevés ilyen jelentés lát napvilágot, nehéz átfogó képet adni a magyar vállaltok CSR tevékenységéről. A Braun & Partners (B&P) - a Global Reporting Initiative (GRI) holland székhelyű, a legelterjedtebb CSR jelentéskészítő standardot kidolgozó, civil szervezet magyarországi képviselete - szerint csupán 40 azoknak a magyar vállalatoknak a száma, akik - az elmúlt 5 évben - fontosnak tartották, hogy társadalmi és környezeti eredményeikről számot adjanak. (Lásd Világgazdaság 38. évfolyam 122. szám 2006. június 26. 8. o.) Az első fenntarthatósági jelentést Magyarországon 2002-ben adták ki (DEMOS [2006]). Remélhetőleg az ilyen jelentése-