Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Szegedi Krisztina: Az orosz tőkebefektetések helyzete és lehetőségei Magyarországon. Az észak-magyarországi régió tőkevonzása

268 Szegedi Krisztina Észak-Magyarországon a külföldi tőkebefektetés 40 százaléka Németországból, 24 százaléka pedig Nagy-Britanniából származik. Az orosz és ukrán befektetések aránya kevesebb, mint 3 százalék. A beáramlott tőke Borsod-Abaúj-Zemplénben elsősorban a feldolgozóipar és az energiaellátás - ezen belül villamosenergia, gázgőz- és vízellátás - területére irányul. Hevesben a gépipar, valamint az élelmiszer, ital, dohánygyártás vonzotta a legtöbb külföldi tőkét. Nógrád megyében a feldolgozóipar mellett az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások részesednek nagymértékben a beáramló külföldi tőkéből. Azt, hogy az országon belül a külföldi működőtöké merre irányul, és hogyan helyezkedik el, főleg a népesség iskolázottsága és a régió földrajzi helyzete határozza meg. Ezért a térségben kifejezetten nagy figyelmet kell fordítani a középfokú oktatás fejlesztésére és a közlekedési infrastruktúra erősítésére. Tehát bátran bízhatunk abban, hogy az autópálya építés és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrák fejlesztése a régió gazdasági fellendüléséhez nagymértékben hozzá fog járulni, és egyúttal a külföldi tőke beáramlásának is kedvezőbb feltételeket fog kínálni. Összegzés Az ismertetett pozitív eredmények és a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének ellenére még nem biztos, hogy Moszkva kiemelt szerepet szánna Budapestnek. Jelenleg az orosz fél szövetségeseket, partnereket keres Kelet-Európában, és kemény verseny várható az érintett országok között. Magyarország számára azonban létszükséglet az Oroszországhoz fűződő folytonosan fejlődő viszony, hiszen Budapestnek Moszkva stratégiai partnere. A külföldi tőke becsalogatása ma már nehezebben megy, mint az európai uniós tagságunk előtt, hiszen az EU-s versenyszabályok miatt nem tudjuk felkínálni a külföldi tőkebefektetőknek azokat a kedvezményeket és mentességeket, melyekkel, korábban élhettek. Ennek ellenére bízom benne, hogy nem csak az Európai Unió befektetői látják Magyarországban a stabil és kockázatmentes befektetési piacot, hanem a keleti befektetéseknek is kedvez a jobb átláthatóság, a hatékonyabb és egységes intézményi- és jogi háttér, és az EU többi tagországának közelsége. Hivatkozások ERDÉLYI Péter [2006]: A múltat végképp eltörölni www.talaljuk-ki.hu FARKAS ZOLTÁN-HOMONNAI GÁBOR [2006]: Dönt a tőke - Külföldi befektetések Magyarországon. HVG 2006.10.28. 97-100. o. GERGELY LÁSZLÓ [2006]: Lelkesedés határparitáson www.piacesprofit.hu/?s=32&n=76&mr=l 768 - 60k ITD Hungary [2006]: Adatok-elemzések, Oroszország nemzetközi befektetései. KALOCSAI KORNÉL-PÉTER ZSOLT [2000]: Külföldi müködőtőke-befektetések regionális hatásai Magyarországon. www.uni-miskolc.hu/~euint/publikaciok/pzs/fdihun.pdf KÓKA JÁNOS [2006]: Gazdasági hírlevél - Irányítás és verseny összehangoltan. www.diossygabor.hu/?q=node/170 - 52k