Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Kádek István: Régiófejlesztés - vállalkozói szemlélet - vállalkozás-oktatás

Régiófejlesztés - vál lakozó i szemlélet - vállakózás oktatás 285 tervezi; három elképzelés az iskolákban működő művészeti (ill. kézműves) szakkör alkotásainak értékesítésére hozna létre vállalkozást. Két szakiskola saját sütödéjében készült pékáruk forgalmazására tanboltot létesítene. Turisztikai szolgáltatások nyújtására ugyancsak két iskola hozna létre diákvállalkozást. Rendezvény-szervező céget alapítanának három tervezet szerint. Egy általános iskolában karácsonyi vásárra szánt dísztárgyakat állítana elő a vállalkozás. Nagyon érdekes tervezetet nyújtottak be az egyik egri közgazdasági szakközépiskola tanárai. Ötletük szerint az iskola pályázatot ír ki, erre jelentkeznek önszerveződő csoportok. A pályázati úton elnyert pénzügyi és egyéb támogatások segítségével indulnak meg az egy évig működő diákvállalkozások. Ám az elnyert támogatást „lehívni" csak jól elkészített üzleti terv benyújtásával lehet. A vállalkozások valós termelő, illetve szolgáltató tevékenységet végeznek, hangsúlyozottan nyereségérdekelt módon. Év végén a vállalkozást fel kell számolni. Az iskola a legeredményesebb vállalkozás tagjait külön is megjutalmazza. A vállalkozás-oktatás bemutatott módszertani megoldásai tapasztalataink (és a tanfolyami résztvevők, valamint a gazdaságismeret tanár szakos hallgatók visszajelzései) szerint hatékonyak, a vállalkozói szemlélet formálásához ténylegesen hozzájárultak. Ezek tehát megőrzendő, és továbbfejleszthető módszertani megoldások. Ezt támasztja alá egy közelmúltban végzett vizsgálat is, melyet vállalkozási kurzuson résztvevő felsőoktatási hallgatók körében végeztek. A hallgatók a következő öt módszert értékelték a leghasznosabbnak és legeredményesebbnek: 1. számítógépes szoftverek alkalmazása; 2.esettanulmányok megbeszélése; 3. szerepjáték; 4. üzleti terv készítés; 5. vállalati látogatások. Ez a felmérés is bizonyította, hogy hiteles vállalkozási modelleket kell bemutatni, és a tankönyvszövegek helyett eleven tapasztalatok birtokába kell juttatni a vállalkozói kurzusok résztvevőit (Fülöp Gyula előadása [2006]). A vállalkozói ismeretek taníthatók, a vállalkozói készségek fejleszthetők, a vállalkozói attitűd kialakítható. S ha mindez széleskörűen történik, a fiataloknak megmutatva azt, hogy nem csak a munkavállalói szerep az egyetlen lehetséges életstratégia, a felnőttek számára pedig bizonyítja azt, hogy az önfoglalkoztatóvá válás, vagy családi kisvállalkozás alapítása az egzisztenciális problémák megoldása lehet nos, mindez kettős hatással jár. Sikeres egyéni életutakat nyithat meg, és gazdasági élénkülést generálhat egy adott régióban. így válhat az oktatás, a szemléletformálás pozitív gazdasági változások elindítójává. Irodalmak, felhasznált anyagok: DEDINSZKYNÉ SZILÁGYI ERZSÉBET-DEME LÓRÁNT-LÉVAI MÁRTAZARÁNDY ZOLTÁN [2004]: Vállalkozói készségek fejlesztése a középfokú és felsőoktatásban - a HUO105-03 Phare Program utólagos értékelése, Arcadis BMB, Hollandia. ÉBER ANTAL [1930]: Közgazdasági oktatás. Pesti Napló, okt. 26. Dr. FÜLÖP GYULA [2006]: A vállalkozás oktatás elvi összefüggései és gyakorlati tapasztalatai. A Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kara által szervezett, „Európai Unió - Tudásalapú társadalom - Foglalkoztatás - Oktatás" című konferencián elhangzott előadás (Debrecen, 2006. október 20.).