Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)
Máté Domicián: „Tudás-alapú" munkapiaci sajátosságok az Észak-Magyarországi Régióban
94 Máté Domic ián 30% nmmn JKÍ • • 1 . 1 Közép- KözépMagyarország Dunántúl Nyugat- Dél-Dunántúl Észak- Eszak-Alföld Dél-Alföld Összesen Dunántúl Magyarország I 3 általános 8 általános(relativ) i"'"i' ! l" i Szakiskola "><• Szakiskola(relalw) l Gimnázium - Ginmázium(relatív) I Főiskola/egyetem f - Föiskola/egyeterrtrelatív) I Összesen - Összes en(relativ) *relatív: az adott iskolai végzettség átlagos munkanélküliségi rátájához viszonyított ráták az iskolázottság szerint Forrás: [Főző-Horváth-Pozsonyi, 2006] alapján saját szerkesztés 2. sz. ábra: A munkanélküliségi ráta regionális megoszlása* az iskolázottság függvényében (2005) A munkanélküliek tehát kevésbé iskolázottak, mint a foglalkoztatottak, ez Észak-Magyarországon éppúgy megfigyelhető, mint országosan. Továbbá az állás nélkül lévők között a szakképzettek magas aránya a szakképzettség és a munkaerő-kereslet jelentős különbségeire utal. A munkanélküliségi ráták elemzésekor azonban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az ezekben megjelenő munkanélküliség csak az aktívan munkát keresőkre, azaz a munkaerőpiacon effektív „kinn lévőkre" vonatkozik, és nem kevésbé súlyos probléma hazánkban az alacsony munkaerő-piaci részvétel. Épp ezért a munkaerő-piaci részvétel (aktivitási ráta) elemzése is hasznos lehetne, melyre itt a terjedelemi korlátok miatt nem térek ki. Ha a nemzetközi (EU-s) foglakoztatási rátákat [4. táblázat] is megvizsgáljuk szintén bizonyítható, hogy ha minél magasabb a munkaerő iskolai végzettsége annál könnyebben találhat munkát magának. A gazdasági növekedés ellenére a LiS foglalkoztatás növelésének célkitűzése ismét gyengélkedik köszönhetően többek között hazánk egyre jobban romló munkaerő-piaci foglakoztatásának is. Pl. a népesség elöregedése mellett a fiatalok a nemzetközi és hazai tendenciáknak megfelelően egyre tovább maradnak az oktatási rendszerekben és képzésekben [EC 2005/b]. Magyarország foglalkoztatási lemaradásának valódi gondjai abból adódnak, hogy az alacsony iskolázottságú munkaereje (kb. 20%, főleg a szegényebb néprétegekben, és a kisebbségi roma csoportokban jelentős) az EU átlagához képest túl magas, és rosszabbul is foglalkoztatható [Kertesi-Varga 2005].
