Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Máté Domicián: „Tudás-alapú" munkapiaci sajátosságok az Észak-Magyarországi Régióban

.Tudás-alapú" munkapiaci sajátosságok az Észak-Magyarországi régióban 89 1. Bevezetés Az Európai Unió által támogatott, és a területrendezés gyakorlatának megfelelő NUTS-rendszer szintjeit (II és III.) a régiók, és a régiók fejlettségét alapvetően meghatározó megyék (az Észak Magyarországi régiót hagyományosan Borsod-AbaújZemplén, Heves, és Nógrád megyék alkotják. Az ország egyes régióit (megyéit) termesztésen eltérő földrajzi és gazdasági adottságok jellemzik, így a fejlettségi szintjük is különbözik, ennek következtében pl. a népesség gazdasági aktivitása területileg igen eltérően alakul. Különösen az utóbbi években jelentkeztek a nyugati, a központi (budapesti és agglomerációs) területek és a keleti országrészek között jelentős különbségek. A vizsgálandó régió méretéből adódóan nem tekinthető gazdasági és kutatási szempontból szignifikánsnak, ráadásul évek óta kétségtelen tény, hogy a magyarországi régiók területi összevetésében pl. az egy főre jutó GDP, a versenyszférában működő vállalkozások száma, a ráfordított K+F tevékenység és más fejlettségi mutatók tekintetében az utolsó helyeket foglalja el [1. táblázat]. 1. sz. táblázat: Az Észak-Magyarországi régió fejlettségét jelző legfontosabb gazdasági mutatók Régió GDP (2004)' Vállalkozások száma (2004)

2 K+F ráfordítások (2005)

4 Egy főre/Ezer Ft. 1000 lakosra %-ban Észak Alföld 1 323 53 8,5 Észak-Magyarország 1 343 49 2,7 Dél-Alföld 1 395 60 6,9 Dél-Dunántúl 1 442 63 3,3 Közép-Dunántúl 1 933 66 6,3 Közép-Magyarország 3 210 95 67,5 Nyugat-Dunántúl 2 111 69 4,8 Összesen 2 021 69 100% Forrás: [Ligeti-Pozsonyi, 2006]', [Szücsné és szerzőtársai, 2006]

2, [Pukli, 2006]

4 alapján saját szerkesztés. A Lisszaboni Folyamat, vagy más néven a Lisszaboni Reform-munkaterv stratégia célkitézéseinek (LiS) megfelelően kiemelt figyelmet kell fordítanunk az elmaradott európai régiók gazdasági felzárkóztatásának a „versenyképesség", és a „tudás-alapú" gazdaságfejlesztés jegyében: „Az Unió a következő évtizedre azt az új stratégiai célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legversenyképesebben, és dinamikusabban fejlődő „ tudás-alapú " társadalma legyen, amely fenntartható gazdasági növekedést, több és jobb minőségű munkahelyeket, valamint nagyobb társadalmi kohéziót képes biztosítani. " [EC 2000].