Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Kis-Tóth Roland: Területfejlesztés, városfejlesztés, ICT fejlesztés

208 Kis-Tóth Roland A 25. sz. főút vonalvezetése a kezdeti szakaszán a 80 km/h, a végső Eger közeli szakasza 60 km/h sebesség szabta követelményeknek felel meg. Az M3 autópályával való kapcsolat tehát csak a 3. sz. főút közbeiktatásával biztosított, így a Budapest felől érkezőknek, illetve az oda tartóknak a magasabb szolgáltatási színvonal ellenében jelentős útvonal-hosszabbodást jelent. A 2501 jelű összekötő út vonalvezetése több helyen még a 60 km/h sebesség szabta követelményeknek sem felel meg. A közel 12 km teljes hosszán több településen halad keresztül, melyek Maklár, Nagytálya és Andornaktálya. Keresztmetszeti kialakítása a kezdeti szakaszon megfelelőnek mondható, az Egerhez közeli szakaszokon már az út állapota meglehetősen rossz. A tervezett M25 gyorsforgalmú út a 3. sz. főút, 25. sz. főút, 2501 jelű összekötő út és 2500 j. út által határolt területen haladna. A tervezett bekötőút keresztmetszeti kialakítása a távlatban 2x2 sávos autóút. Nyomvonal tanulmányterve elkészült, engedélyezési terv készítése folyamatban van. A nyomvonal, a füzesabonyi vasútvonallal közel párhuzamosan érkezik a Déli iparterületen található Kőlyuk úthoz, egy háromágú körforgalmi csomóponti szabályozással. Keleti elkerülő út A kistérség településeinek többsége Eger városán keresztül érhető el, amelynek következtében gyakran olyan forgalmi helyzet alakul ki, ami ellehetetleníti a város közlekedését. A forgalom okozta környezetterhelés mind a lakók életfeltételeit, mind a történelmi belváros állagmegőrzésének feltételeit nagymértékben rontja. Ezen adottságok kiküszöbölése érdekében olyan közúthálózat kialakítására van szükség, amely csökkenti a várost érintő terhelés nagyságát. A városi közlekedési hálózat fő tengelyét a 25. sz. II. rendű országos főút adja. A főút funkciója kettős. Egyrészt az átkelési forgalmat vezeti keresztül a településen, másrészt a városi forgalmat szolgálja ki. A fokozódó autóhasználat - elsősorban az észak-déli irányú forgalomban -, csúcsidőben torlódásokat okoz, nő a zsúfoltság a parkolókban, ami a város zaj és légszennyezési mértékét is fokozza. A város belső közlekedési hálózatának fejlesztése során ezért legfontosabb feladatunk, a városszerkezethez igazodó É-D-i irányú hálózati elem megépítése, melynek a szerkezeti terv a város keleti részén jelöli ki a nyomvonalát, „Keleti elkerülő" útnak nevezve azt. A nyomvonal megvalósulásával a város belső hálózatát terhelő átmenő forgalom csökkenése várható, ami főként a jelenlegi országos mellékutak belső szakaszain jelentkezik. A belvároshoz közeli 25. sz. főút forgalmának csökkenése miatt városunk közúthálózatában betöltött szerepe a megépítést követően csökken. Lehetőség nyílik egy rekonstrukció során a csomópontok kapacitásának növelésére, zöldfelületek bővítésére, a tömegközlekedés, a kerékpáros forgalom előnyben részesítésére a főúton. Idegenforgalom fejlesztése A város korábbi pozíciójának visszaszerzése, illetve növelése érdekében olyan egyedi szolgáltatásokat nyújtó, jelentős nemzetközi vonzerővel rendelkező attrakci-