Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

M. Vas István: A gazdasági ismeretek oktatásának helyzete Magyarországon a XVIII. századtól napjainkig

288 M. Vas István „A közgazdaságtan pedig az a tudományszak, mely arra tanít, hogy a társadalom miként gondoskodik léte anyagi feltételeiről. De a társadalmat mi tesszük ki, mi emberek, így a közgazdaságtan tulajdonképpen minket tanít meg élni. Érdemes tehát minden valamirevaló embernek megismerni e tudományszak tanításait. " (Navratil 1937. 149-150. o.) 1. Bevezető A gazdasági ismeretek oktatásának történeti megítélését vizsgálva megállapítható, hogy bár változó mértékben, de folyamatosan jelen van a magyar oktatásügyben a gazdasággal kapcsolatos tudás iránti igény. Sőt, ami első hallásra számomra igen meglepő volt, disszertációm témája, a gyakorlatorientált módszerek alkalmazásának szükségessége, már a 18. századi forrásokban megjelenik. Hogyan változott és miért a gazdasági ismeretek oktatásának fontossága az elmúlt háromszáz évben? Hogyan sikerült a gyakorlatban megvalósítani a különböző uralkodók, miniszterek, országgyűlési bizottságok által megfogalmazott célokat, az ezekhez kapcsolódó programokat? Milyen új kihívásokkal kell szembesülnie a hazai gazdasági oktatásnak napjainkban? Szüksége volt, illetve szüksége van-e egyáltalán az embernek gazdasági ismeretekre? Kutatásaim során ezekre a kérdésekre kerestem a választ. A gazdasági ismereteket oktatása több síkon is megjelenik a magyar közoktatásügyben, hiszen szerepet kapott és kap a mai napig az alap-, a közép- és a felsőfokú, az általános és a szakmai oktatásban, a tovább- és átképzésekben, sőt már egyes óvodákban is elkezdik a gyerekeket, persze csak játékos formában néhány alapvető gazdasággal kapcsolatos ismeretre megtanítani. 2. Gazdasági oktatás a 18. század közepétől 1848-ig Már a 18. századi Ratio Educationisban, illetve később az ún. második Ratio Educationisban megfogalmazódik, hogy mind az alapfokú, mind pedig a középfokú oktatásban szükséges gazdasággal kapcsolatos ismereteket közvetíteni a tanulók felé. Ugyanakkor ezt nem önálló tantárgyként, hanem más tárgyak keretei között kell oktatni. Ezek a tárgyak a számtan, a fogalmazás, a földrajz és a természetrajz. „A felsőfokú oktatás pedig a királyi akadémia jogi tanfolyamának számviteli ismereteivel igyekezett a tanításnak gyakorlatias színt biztosítani" (Vincze 1935. 910. o.). Lényeges elem a gyakorlatiasság hangsúlyozása, tehát elsősorban nem elméleti közgazdasági ismeretek oktatása a cél, erre például a falusi iskolákban nincs is szükség, sokkal inkább a régióspecifikus, gazdasággal kapcsolatos, gyakorlati jellegű tudás átadása a fontos. Mató Pál 1778-ban megjelent „Institutiones arithmeticae" című tankönyvének a könyvvitelre útmutatást nyújtó fejezete az első, e témakörbe vágó, hazánkban nyomtatott tanulmány. Az 1806-os második Ratio Educationis a városi iskolák tantervébe beveszi az ipari és kereskedői pályához szükséges ismereteket is (Somogyi 1942. 65. o.). A kereslet növekedése, a minőségi termelés felé elmozdulás Magyarországon is felvetette az európai „új mezőgazdaság" eredményei megismerésének igényét. A 18.