Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Hollóné Kacsó Erzsébet-Námor Anna: A vállalat értéke a számvitel és a pénzügy megközelítésében

A vállalat értéke a számvitel és a pénzügy megközelítésében 221 - egyrészt amiatt, mert a mindenkori piaci érték a résztvevők pillanatnyi konszenzusát tükrözi, - másrészt azért, mert a piaci ármeghatározást a kereslet és kínálat mennyiségi viszonyán túl - mozgási centrumként - a belső érték is meghatározza" [Bélyácz 1995. p. 10.]. Az idézet két fontos tényezőre hívja fel a figyelmet: a piac nem mindig értékel reálisan, továbbá az ár mögött egy mélyebb kategória - a belső érték - húzódik meg. A piac megfelelő értékítéletének hangsúlyozására meghonosodott a szakirodalmakban a „ reális piaci érték" fogalma. „A piaci értéknél a 'reális' azt jelenti, hogy a piacnak (és az árnak) bizonyos állandósággal kell bírnia, és nem befolyásolhatják átmeneti fellendülések vagy hirtelen visszaesések, azaz a 'reális' szó minősíti azt a piacot, amelynek keretein belül az értékelést végezzük" [Richard M. Wise: „The CA's Role in Valuations: An Inside-OutPerspective", CA Magazine, 1984. szeptember 28. 40. old. Idézi: Pratt S. 1992. p. 13.]. A piaci érték szinonimájaként használják még a szakirodalmakban a szerzők többnyire hasonló tartalommal - a pénzbeli érték, forgalmi érték (csereérték) kifejezéseket is. A vállalat belső értékének a megragadására két alapvető irányzat alakult ki: a vagyonérték és a hozamérték koncepció. A két alapkoncepció magvát két, egymástól gyökeresen eltérő értékdimenzió képezi, aszerint hogy mit (a múltbeli vagy a jövőbeli teljesítményt) tekintenek értéknek. A vagyonérték koncepciója a vállalat belső értékét, a fizikai és nem fizikai jószágok formájában megtestesülő vagyon-javak - a működés érdekében beszerzett eszközök - értékeként értelmezi. Az eszközalapú megközelítést a számvitel alkalmazza. Törvényileg számításba vehető vállalati eszköz-állomány értéke elemenként a nyilvántartásokban, a „ könyvekben ", összevontan a vállalat mérlegében szerepelnek. Ez az érték a számviteli, vagy könyv szerinti érték. (Ez az érték „objektívnek" tekinthető abban az értelemben, hogy megállapítása kizárólag jogszabályi előírások alapján történhet.) A hozamérték koncepciója ezzel szemben a vállalat belső értékét a vagyon jövőbeli hasznosulásából vezeti le, és azt vizsgálja, hogy a vállalkozás milyen mértékű jövőbeni hozamok létrehozására képes. Ennek szemléletnek megfelelően a vállalkozás értékét, a jövőbeni hozamok jelen időre átszámított (diszkontált) értéke adja. Pénzügyi szemléletben tehát a vállalat értéke - más üzleti befektetésekhez hasonlóan - a vállalat által termelt jövőbeli jövedelmekből származik. Ez az érték tekinthető a cég üzleti értékének. (Az üzleti érték jellemzően kalkulált, számított érték, nagyságrendje számos tényezőtől függ, többek között: a hozamok becslésének pontosságától, az alkalmazott hozam-kategóriától és a diszkontáláshoz felhasznált kamatlábtól. Mindezek miatt a hozamértéket - a vagyonértékkel szemben - szubjektív értéknek is nevezik.) A szakirodalmakban - az említetteken túl - sokféle értékdefiníció fellelhető az értékelés céljától, szemléletmódjától és módszerétől függően. Létezik folyamatos működést feltételező érték, és felszámolási érték, de ezek inkább szemléletmódot tükröző, a vállalkozás sorsát érintő döntési szituációkhoz kapcsolódó kategóriák,