Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Füle Miklós: A LEADER Programok szerepe a kisregionális fenntarthatóságban

164 Füle Miklós 1. táblázat: A kistérség demográfiai jellemzői. Település Lakónépesség 2005. Népsűrűség jan.l. (fő) Fő/km

2 CEGLÉDBERCEL 4 480 159,131 CSEMŐ 4 306 54,206 DÁNSZENTMIKLÓS 2 769 72,857 JÁSZKARAJENŐ 2 987 45,849 KOCSÉR 2 014 29,934 KŐRÖSTETÉTLEN 855 26,187 M1KEBUDA 807 19,139 NAGYKŐRÖS 25 089 110,058 NYÁRSAPÁT 1 795 33,219 TÖRTÉL 4 482 53,254 Lakónépesség összesen: 49 584 68,962 Forrás: Gerje-Sztők Helyi Akciócsoport Vidékfejlesztési Terve, 2. old. A kistérség a megye azon térségei közé tartozik, amelyek 1970 óta folyamatosan veszített népességéből. A folyamat az utóbbi évek pozitív migrációjának köszönhetően megállt. A népesség csökkenésének okait az elvándorlásban, a népesség elöregedésében, és mindezzel összefüggésben a természetes szaporodás tartós negatívumában kell keresnünk. Az 1970 és 1990 között bekövetkezett szakadatlan elvándorlás mögött a mezővárosi, tanyás településszerkezetet és a tanyasi gazdálkodást és életformát is halálra ítélő területfejlesztési politikát fedezhetjük fel. A hatvanas évek tanyarombolásai, amelyek a szántóföldi növénytermesztésre alkalmas területeken végrehajtott táblásításokkal, a szőlő- és gyümölcsültetvények elpusztításával jártak együtt, a tanyák építésére vonatkozó adminisztratív tiltás, a tanyasi iskolák megszüntetése, s az e folyamatokkal párhuzamosan haladó kedvezőtlen irányú társadalmi szelekció együtt eredményezték a tanyák, a természeti és társadalmi környezet nagymérvű leépülését, és akadályozták a tanyák fejlődését. A kistérség fejlesztési programjában megfogalmazott elképzeléseket megismerve, a program indításának két fő motivációja rajzolódik ki. Az egyik a településszerkezet korábbi kedvezőtlen változása, ami a kiterjedt tanyavilág leépülését jelentette a legutóbbi évekig. Néhány éve tapasztalható olyan folyamat, ami a települések kültelki (sok esetben tanya) ingatlanainak újraéledését eredményezte. Érdekes részlet, hogy a releváns migrációs adatokkal rendelkező településeken mindenütt 10 % fölött volt a budapestiek aránya az összes betelepülő között (utóbbi 5 év adatai alapján). A jellemzően lakótelepi környezetből érkezők a helyi nyomott ingatlanárakat kihasználva próbálnak a tanyákon új életet kezdeni. Ebből adódik a kisrégió programtervezetének egyik megállapítása „a tanyák továbbra is főként terhet jelentenek a kistáj számára, vagy egy régebbi korhoz visszakanyarodva, a mai viszonyokhoz adaptálva újra erőforrásként is szolgálhatnak, ez a kistáj vidékfejlesztési tervének egyik kulcskérdése" (Pályázati anyag, 16. old.).