Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)
Tánczos Tamás: Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata
120 Tánczos Tamás 51,599%) kerül (megelőzve például az egy főre jutó GDP-t), akkor, amikor az ipari termelést, a beruházást és az aktivitás nagyságátjelző mutatók a másodikba. A kutató-fejlesztő helyek számát jelző mutató súlya tehát a vizsgálatban rendkívül nagy. Ha megnézzük a mutató által közölt értékeket, akkor azt tapasztaljuk, hogy a 100 knr-re jutó kutató-fejlesztő helyek száma Budapesten 214,67, míg az ezt követő legnagyobb érték 4,34. Ebből is világosan látszik, hogy az említett mutató súlya azért lett ilyen jelentős, mert a főváros rendkívül nagy hatást gyakorol a vizsgálatra. Ezt a megállapítást erősíti az ipari termelés második fökomponensbe kerülése is, hiszen ezen mutató alapján Budapest csak a hatodik. Mindezek mellett a főváros vezető szerepéből fakad az is, hogy a vizsgálatba vont 18 mutatóból 9 az első főkomponensbe került. Összefoglalás; következtetések Jelen tanulmány célul tűzte ki a magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálatát, két, egymástól jelentősen eltérő mérési módszer alapján. Az alkalmazott indikátorok közötti különbség abban áll, hogy míg az egyik kizárólag egy - nemzetközileg is elfogadott - mutatóra épül, addig a másik 18 mutató együtteseként jellemzi a megfigyelési egységeket. A vizsgálat a társadalmi és gazdasági fejlettség alapján felállítható rangsor mellett lehetőséget teremtett a két fajta mérési módszer összevetésére és ezáltal az egy főre jutó GDP mint önálló mutató jelen összehasonlításban történő értékelésére, valamint ráirányította a figyelmet jó néhány módszertani kérdésre is. A fentiekben megfogalmazottaknak megfelelően elvégzett vizsgálat eredményeit az alábbiakban foglalom össze: - Hazánkban az úthálózat kiépítettsége a vidéki területeken mérhető módon alacsonyabb a városias területekhez képest. - A víz- és csatornahálózat kiépítettsége 1999 és 2004 között javult, de a fejletlen területeken a javulás kisebb ütemű a fejlett területekhez képest. - Jelen vizsgálat keretei között az elemzés tárgyát képező két mérési módszer szoros összefüggést mutat. - A társadalmi és gazdasági fejlődéssel javul a tárgyalt két mérési módszer összhangja 1 0. - A magyarországi megyék 18 mutató alapján mért - 1999 és 2004 közötti homogenitásának alakulása alapján megállapítható, hogy a fejletlenebb megyék felzárkóztatása nem egyenletesen valósult meg. - Budapest gazdasági és társadalmi fejlettség vonatkozásában Magyarország rendkívül domináns területi egysége, melynek szem előtt tartása hazánk gazdaságföldrajzi vizsgálatánál az eredmények hitelessége érdekében különösen fontos. 1 0 Jelen megállapítást elsősorban a figyelemfelkeltés okán fogalmazom meg, az állítás megdönthetetlen igazolásához mélyebb, és többször megismétel vizsgálatok szükségesek. Itt ismételten utalok azonban arra, hogy a megállapítás alapjául szolgáló eredmények összhangban állnak ifj. Lőkös László és Lőkös Klára korábban már hivatkozott tanulmányában foglaltakkal.
