Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Tánczos Tamás: Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata

Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata 113 den bizonnyal egy lakásban is többen laknak. Az, hogy a népsűrűség növekedésével párhuzamosan a lakosságoz viszonyítottan csökken a házorvosok és a kórházi ágyak száma abból is adódhat, hogy a háziorvosok és a kórházi ágyak területi eloszlása egyenletes. Ez a kérdéskör azonban a magyar lakosság egészségi állapotát, valamint a hazai egészségügy pillanatnyi átalakítását is figyelembe véve megérne egy alaposabb elemzés, ami jelen tanulmánynak nem része. Az 1999-es főkomponens súlyokat vizsgálva 99' és 2004 között a mutatók némi átrendeződése tapasztalható. Például a közüzemi szennyvíz és csatornahálózat kiépítettségét jelző mutató a második főkomponensből az elsőbe került, ami abból adódik, hogy a mutató értéke 21,42-ről 27,9-re javult és ezzel az első főkomponensbe sorolt mutatókkal korrelál leginkább (átlagkeresethez r = 0,77). Az egyéb mutatók átrendeződése mögött hasonló hatások húzódnak meg, melyek kapcsán ismét utalok az egészségügy kérdésére, ahol a mutatók értékeinek alakulása és ezáltal a főkomponensek közötti átrendeződése a későbbiekben egy részletesebb elemzést is indokolttá tesz. A további számított értékek vonatkozásában a 2004-eshez hasonló képet kapunk. Az elfogadható főkomponensek száma ebben az esetben is öt, és bár a megmagyarázási arányok némiképp eltolódnak, a kumulált megmagyarázási arány ebben az esetben sem csökken 84% alá. A megyék - az említett 18 mutatóra épített - társadalmi és gazdasági fejlettség alapján történő rangsorolása az alábbiak szerint történik: A megyék minden mutató alapján külön-külön rangsorolásra kerülnek, és a helyezésük alapján minden mutató vonatkozásában pontszámokat kapnak 19-től l-ig (értelemszerűen az első helyezett kapja a legnagyobbat, az utolsó pedig a legkisebbet)

3. Az így kapott pontszámok egy olyan súllyal kerülnek beszorzásra, mely az adott mutatóhoz tartozó főkomponens súlyok és az adott főkomponens megmagyarázási arányának szorzatából képződik. Ez alapján például az egy főre jutó GDP súlyszorzója 2004-ben 32,877. A főkomponens súlyok abszolút értékben kerülnek figyelembevételre, mert a súlyok előjele csak az adott főkomponensen belül elhelyezkedő mutatók kapcsolatának az irányára utal, a mutató vizsgált eseményre gyakorolt hatását nem befolyásolja. A mutatók negatív korrelációjából fakadó ellentétes hatás a rangsorolás során az egyes mutatók kapcsán kapott pontszámokban jelentkezik, mert például az a megye, amely a népsűrűség kapcsán előkelőbb helyre kerül, és ezáltal magasabb pontszámot kap, - a negatív korrelációból fakadóan - az egészségügyi ellátottság kapcsán hátrébb sorolódik, tehát az itt szerzett pontszáma alacsonyabb lesz. A helyezésekre adott pontszám és a kiszámított súly szorzatából minden megye minden mutatójára adható egy súlyozott pontszám, mely súlyozott pontszámok muA vizsgálat során megfontolás tárgyává tettem, hogy a megyék a 100 lakásra jutó lakosok száma alapján fordított sorrendbe kerüljenek rangsorolásra. Ez azzal magyarázható, hogy az a földrajzi terület számít „gazdagabbnak", ahol ennek a mutatónak az értéke kisebb, ez ugyanis azt jelentheti, hogy az adott területen nem kényszerül egy lakásban több generáció lakni, illetve itt egy család akár több lakó ingatlannal is rendelkezik. Összevetve azonban az említett mutatót az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetével, igaz csak közepes erősségű, de pozitív korreláció volt mérhető (r = 0,41). Ennek megfelelően a rangsorolás növekvő értékek alapján történt.