Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2005. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 32)

Csete Mária: Fenntarthatóság a Tisza-tó értékelésében

belüli és a régióból kibocsátott termékekeivel, szolgáltatásaival jövedelmet, nyereséget is tud realizálni, s így erősíti a régió versenyképességét. Leegy­szerűsítve az mondható, hogy az a versenyképes termék, ami eladható és az a versenyképes vállalkozás, amely tartósan képes a piacon megmaradni, sőt erősíti piaci pozícióit, s versenyképes pedig az a település, amely élhető. Mindez csak a fenntarthatósági kritériumokkal érhető el. A versenyképes termékekből, szolgáltatásokból, vállalkozásokból és településekből kirajzo­lódik a versenyképes régió képe. A versenyképesség tartalma természetesen változik, de ezen belül várhatóan a jövőben az lesz versenyképesebb tevé­kenység, vagy régió, ahol csökkentik és átalakítják fajlagos ráfordításaikat, minőségi termékeket nagyobb természeti erőforrás hatékonysággal képesek előállítani. Ez lehet a fenntartható vidékfejlesztés eredménye. A fenntarthatóság gondolkodási-, élet- és gazdálkodási mód, az emberi­ség természeti környezethez, a természeti erőforrásokhoz való új minőségi viszony, amint ezt már a bevezetőben leszögeztük. A fenntartható vidék és település lényege jól megközelíthető, ha az előzőekhez még a magyarországi falusi településviszonyokat is figyelembe vesszük. Ezáltal eljuthatunk addig az egyszerűnek tűnő, de mély igazságokat magában rejtő megfogalmazás­hoz, hogy az a vidék és település fenntartható, amelyben élni lehet. Az élhető vidéki település fogalmának értelmezése Csete L. - Láng I. (5) nyomán: - az a vidéki település, ahol a település nyújtotta életkörülmények kedve­zőek, örömmel, szívesen élnek ott az emberek; - amikor a település pénzügyi szempontból fenntartható, vagyis likvid és stratégiai céljainak eléréséhez szükséges stabil, bármikor mobilizálható fedezettel is rendelkezik; - az ott élők jövedelmi viszonyai segítik a vidéki életkörülmények minő­ségi változását, hozzájárulnak a városban élőkhöz viszonyított lemara­dás felszámolásának gyorsításához; - a vidéki település földterületének művelési módja tekintetében, így a mezőgazdasági termelésben a fenntarthatóság érvényesül; - a helyi lakosság tudásszintje, műveltsége megfelelően javul, emelkedik; - a helyi lakosság egészségügyi, kulturális és információs igénye kielé­gíthető. A vizsgált terület A vizsgálat tárgya a Tisza-tó melletti sajátos térség hat települését öleli fel, melyek a Tisza folyásirányának megfelelően a jobb parton következők: Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána, Kisköre és Pély. Létezésük alap­vető ellentmondása, hogy mind a hat település halmozottan hátrányos hely­zetű térségben helyezkedik el, de ugyanakkor kiemelt üdülőterületnek minő­41

Next

/
Oldalképek
Tartalom