Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2005. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 32)

Dr. Szlávik János: Fenntarthatóság — regionalitás

rópai Unió által elfogadott értelmezés szerint az első két szint teljesítése még nem tartozik a CSR körébe, hiszen csak a szabályozáson túlmutató tevékenységet sorolják ide. A harmadik szint a társadalom által elvárt etikus viselkedés, amely a jogi előírásoknak való megfelelésen túlmutat. A legfelső szint a filantrópikus felelősség, amely nem alapvető elvárás, inkább csak kívánalom a társadalom vagy eges csoportok részéről. A kezdetben Észak-Amerikában elteijedt CSR az utóbbi években kiemelt figyelmet kapott Európában is mind a vállalati, mind a kormányzati, mind pedig az akadémiai szektor részéről (Mattén, D.-Moon, J. [2004]^. Ennek első jele Nagy-Britanniában a „Business int he Community" nevü szervezet megalakulása a 80-as években (Nagy-Britannia azóta is élenjár ezen a területen). 1996-ban a CSR Europe szervezet is létrejött, amelynek célja a CSR népszerűsítése, elterjesztése az európai vállalatok körében, s amely szervezetnek számos európai országban működik tagszervezete. Annak ellenére, hogy a téma tárgyalása ilyen hosszú időre nyúlik vissza, napjainkban is sokféle értelmezés él. Ennek oka, hogy nagyon összetett, etikai, értékrendbeli kérdéseket is érintő, jellegénél fogva kevéssé szabályozott és sok mindennel kapcsolatba hozható fogalomról van szó (Mattén, D.Moon, J. [2004p. Az Európában elfogadott megközelítést alapul véve a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának lényegi elemei az önkéntesség, a szabályozáson túl vállalt kötelezettségek és a vállalati érdekelt felekkel való kapcsolat szem előtt tartása (Comission of the European Communities: Green Paper [200

ip. A vállalatok társadalmi felelősségvállalását motiváló tényezői egyrészt kényszerként (push), másrészt lehetőségként (puli) is felléphetnek. Mivel a CSR a szabályozáson túl vállalt kötelezettségekre vonatkozik, a szabályozás változásával folyamatosan a kezdetben ösztönző lehetőségként jelentkező tényezők egy része is kényszerként fog jelentkezni. A piacon való sikeres szereplés szempontjából egyre fontosabbá válik a vállalatokról alkotott összkép, a jó hírnév. A fogyasztók, a társadalmi szervezetek egyre kíváncsiabbak a vállalatok komplex tevékenységére. A fogyasztás szempontjából a kiváló minőségben, megbízhatóságon, versenyképes áron túl egyre nagyobb szerepet játszanak a fenntartható fogyasztás szempontjai is. A környezetért felelősséget érző fogyasztók és a civil szervezetek több információra kíváncsiak a termék életciklusát tekintve, a természetre gyakorolt komplex hatását értékelve. A piacon a fenti szempontoknak megfelelően választanak. Hasonló szempontok érvényesülnek a fejlesztési döntések érvényesítésében, és a környezetért felelősséget nem vállaló vállalkozások ellen (gyakran az önkormányzatokon keresztül) sikeresen lépnek fel. 6