Új Dunatáj, 2015 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám - Dobos Gyula: Gondolatok Vadas Ferenc tudományos, helytörténeti munkásságáról
50 Új Dunatáj *2015.1-2. szám Az irodalomtörténeti munkáiból nem maradt ki Szekszárd két kiemelkedő személyével, Babits Mihállyal és Mészöly Miklóssal való foglalkozás sem. Babits Mihály születésének centenáriumára, 1983-ban jelent meg az In memóriám Babits Mihály című kötete. Szekszárd nagy fia halálának 50 évfordulója alkalmából 1991-ben ismét publikált e témában: Dallá ringott bennem kétség és láz címmel, ebben Babits Mihály16 (és Török Sophie) szekszárdi leveleit közölte. A bevezető tanulmányt A szülőház és a város képe a levelek és a vallomások tükrében címmel írta. „Volt és valószínűleg máig van is mit törlesztenie a szülővárosnak, a hazának, mert nem sok olyan magyar költő van, akit annyi félreértés kísért életében, halálában és holta után, mint Babits Mihályt, - írta bevezető tanulmányában a szerző. Szerencsére Szekszárd a hivatalos irodalmat megelőzve kezdett az adósságtörlesztésbe: utcát neveztek el a költőről, szülőháza falára márvány tábla került, majd 1967-től a szülőház emlékmúzeum lett, és a Halálfiai c. regénye alapján kerültek vissza eredeti helyükre a családi bútorok, könyvek.” 1958-tól Babits nevét általános iskola viseli és 1970-től a megye legnagyobb kulturális intézménye. Babits első köztéri szobrát Kiss Kovács Gyula készítette, a beteg, csonttábőrré soványodott író költőfejedelmet mintázta meg .A halál torkából visszanéző embert nem a törékeny test, hanem a gazdag szellem emeli magasba - írta Vadas Ferenc. A szülőház kertjében látható szoborral a gondolataiba merülő Babitsot formálta meg kiváló szobrában Farkas Pál, városunk elismert szobrászművésze. Vadas Ferenc így fogalmaz: ,Jó a szobor! A rideg anyagok (kő és bronz) ellenére érződik a melegsége. A bravúros kompozíció és hibátlan arányok az alkotó tehetségét dicsérik. Farkas Pál ismeri a mesterség minden csínját-bínját-. De a tenyérbe hajló fej megformálása a mesterfogásoknál messzebbre mutat: a boltozatos magas koponya, az erős kemény áll, az arcon tükröződő magas lelkiség a legjobbakra emlékeztet, arra a hatalmas erejű sejtelmes arcképre, amelyet Rippl-Rónai József festett Babitsról, vagy amilyennek a költőt Bernáth Aurél látta.” Vadas Ferenc műveiben kiválóan, szemléletesen, néha már költői magasságba szárnyalással fogalmaz. Tanulmányai jó stílusban megírt, alaposan átgondolt, szerkezetileg világosan felépített, élvezetes olvasmányok. A tanulmány mottójául természetesen egy babitsi idézet szolgált. „Lelkem madár, tág terek lakója, noha mindig visszajár fészkébe.”17 A bevezető tanulmány közelebb vezetett bennünket a költőfejedelem Babits megértéséhez, nagyságának megismeréséhez. 16 17 Babits Mihály: Szekszárd, 1883. november 26. - Budapest, 1941. augusztus 4. Az idézet hibás. Helyesen lásd Babits Mihály Hazám c. versében. „Lelkem madár, tág egek lakója, noha mindig visszajár fészkébe.”
